A Magyar Közlöny 2023. évi 90. számában jelent meg június 22-én a 2023. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról. Ebben foglalva jelentek meg az 1996. évi LV. Törvény módosításai is.
A fontosabb pontok között szerepel az éjjellátó eszközök alkalmazásával kapcsolatos módosítás, a vad-gépjármű ütközéseket érintő jogszabályváltozás, illetve a vadkár rendezésével kapcsolatos változás.
- A Vtv. 37/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban
a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében – az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével – elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz is használható.
(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyt a vadászati hatóság akkor adja meg, ha az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz használata
a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,
b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy
c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából
szükséges.”
Fontos megjegyezni, hogy az éjjellátó céltávcsövek továbbra is tiltott vadászati eszköznek számítanak, használati lehetőségüket a jövőben a törvény végrehajtási rendelete fogja szabályozni, így az éjjellátó eszközök vadászati alkalmazása a Vhr hatályba lépéséig továbbra is tiltott!
- A Vtv. 59. §-t érintő fontosabb változás:
(2) Érvényes vadászjeggyel és a fegyvertartáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasságot tanúsító igazolással rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot úgy folytathat, ha részére e célra a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a sörétes- vagy legfeljebb 0.22 kaliberű golyós vadászlőfegyverét engedi át, és a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
(3) Érvényes vadászjeggyel és a tevékenység szerinti kiegészítő vizsgával rendelkező, de a tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot ragadozó madárral, vadászíjjal vagy magyar agárral is
folytathat, ha részére a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és a ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben a vétőképes kiskorú károkozása során a kiskorú felügyeletére köteles gondozójának a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosító személyt kell tekinteni.”
A vadászat lehetősége biztosított a 16. életévet betöltött kiskorúaknak, azonban ezen szabályozás további pontosításokra szorul.
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található közút, továbbá a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti, területét. - A Vtv. 75/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.
Jelentős könnyítés a vadászatra jogosultaknak a vad-gépjármű ütközések kárrendezésével kapcsolatban.
- Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el.
(10) Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult
az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi
szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
Ezen túl a károsult kérésére mostantól közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkárfelmérés céljából szakértőt nem rendelhet ki.
A módosult törvény 2023. július elsejével lép hatályba, jelenleg a végrehajtási rendelet – és ezzel együtt az abban foglalt további szabályozások – még nem jelent meg.
A Vadászati Törvény változásáról az alább megnézhető Vadászfeleselőnkben beszéltünk részletesen:
