fbpx

A mosómedve európai terjeszkedésének veszélyei

0

Németország egész területén egyre növekszik a mosómedvék egyedszáma, ami komoly aggodalomra ad okot – adta hírül a Jäger Magazin. A mosómedve invazív fajnak számít Németországban és az országban élők szerint csak a vadászat az egyetlen megoldás, hogy csökkentsék az állomány nagyságát és ezáltal megvédjék az őshonos állat- és növényfajokat.

A kifosztott madárfészkek, a megcsonkított kétéltűek, a felborogatott kukák és szétdobált szemét az utcákon, javarészt mind a mosómedvének köszönhető. Becslések szerint jelenleg kétmillió példány él az ország területén, de ez a szám csak emelkedni fog. A rendkívül alkalmazkodóképes faj minden környezetben megtalálja a fennmaradásához szükséges feltételeket.

De hogyan is került a mosómedve Németországba? Az eredetileg észak-amerikai faj évek óta terjed szerte Európában. 1934-ben két mosómedve-párt engedtek szabadon az észak-hesseni Erdesee tónál és ezzel vette kezdetét az aranyos küllemű mindenevő térhódítása. 1945-ben aztán újabb példányok kerültek ki, amelyek egy
szőrmefarmról szöktek meg. Mivel a mosómedvéknek nincsen természetes ellenségük, akadálytalanul terjeszkedhetnek.

Németországban az őshonos apróvadfajoknak a mosómedve nélkül is nehéz a dolguk, hiszen a nagytáblás mezőgazdaság és a különböző növényvédőszerek használata megviseli őket, de a mosómedve megjelenésével tovább romlott a helyzetük.

A mosómedve rendkívül jól mászik és úszik, így mindenhol „terített asztal” várja. Vadbiológusok felfedezték, hogy mindenevő lévén, nem riad vissza a mérgező fajok, például a sárgahasú unka elfogyasztásától sem, mivel megnyúzza őket mielőtt megenné.

Grafikon: Német Vadászszövetség (DJV)

A mosómedve németországi terítéke évről évre

A 2012- 2013-as vadászati évben valamivel több, mint 100 00 egyedet hoztak terítékre, majd tíz évvel később ez a szám megkétszereződött. Az állatok nagyrészét élvefogó csapdákkal fogták meg, amely igen hatékony eszköznek bizonyult, de egyes szövetségi tartományokban a csapdával történő elejtéseket szigorú szabályokhoz kötik. A NABU nevű természetvédelmi szervezet szerint, a csapdázás nem alkalmas megoldás a mosómedveállomány
megfékezésére, mert túl nagy erőfeszítéssel jár. A szervezet szerint sokkal fontosabb az őshonos fajok védelme és segítése, valamint a veszélyeztetett fajok élőhelyeinek javítása. A legészszerűbb megoldás azonban az összes módszer kombinációja lenne, mind az élőhelyek védelme és javítása, mind az intenzív vadászat segíthet.

„Nem fogunk megszabadulni a mosómedvétől és a politikusoknak el kéne ismerniük a vadászatot, mint a fajmegőrzés egyik eszközét”

– nyilatkozta Torsten Reinwald a Német Vadászszövetség munkatársa.

Pindroch Bálint

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*