Az, hogy eredmény szülessen a vadgazdálkodásban, nem csak befektetett pénz, de energia és tenni akarás függvénye is. Nincs ez másképp a dévaványai székhelyű Bartha-Agrár Kft. üzemi vadászterületén sem, ahol jelenleg is komoly, példaértékű élőhelyfejlesztési munka folyik Ennek köszönhetően kiváló apróvadállománnyal rendelkeznek, a jó gyakorlat pedig nem csak más vadgazdálkodók, de a mezőgazdászok számára is követendő irány lehet.
Mint azt Bartha Attila, a társaság vadgazdálkodási ágazatvezetője elöljáróban elmondta nekünk, a Bartha-Agrár Kft. szántóföldi növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és vadgazdálkodással foglalkozik. A 4955 hektáros üzemi vadászterületen négy hivatásos vadász tevékenykedik. Vadállományuk a fácánra, mezei nyúlra és őzre korlátozódik, nagyvad csak váltóvadként van jelen, az erdősültség aránya minimális. Mivel jelentős földterületen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, bőven van lehetőségük vadföld kialakítására, amivel élnek is. Mivel a térség gazdálkodói részt vesznek a túzok programban, jelentős a szálasfű-félék és a pillangósok aránya.
Az öt hektárnál kisebb, korábban állami tulajdonban lévő, de eladósorba került földterületeket próbáltuk megvásárolni, melyeken vadföldeket, csendereseket létesítettünk. E céllal vásároltuk meg az egykori rizsgátakat és tanyahelyeket. Ennek köszönhetően ma a vadászterületünk egészét zöldfolyosók szövik át. Saját területeinken 20 hektáronként parcellázunk, s minden táblánk körül vadbúvóhelyet, zöld szegélyt hagyunk. Azt gondolom, ezeknek a lépéseknek köszönhető, hogy ennyire erős az apróvadállományunk. Természetesen az sem utolsó szempont, hogy nincs magas vadkárunk, hiszen a fácán, a nyúl és az őz is talál magának táplálékot ezeken a helyeken
– magyarázta Bartha Attila.
Azt is megtudtuk, hogy tavaly saját rekordot döntöttek 1400 nyúl terítékre hozásával. Fácánból éves szinten 150-200 esik – ez az adat egyébként nem mutatja pontosan, hogy valójában mekkora az állomány, az inkább, hogy a nyúlvadászatok alkalmával „mellékesen” 30-40 fácán is a terítékre kerül. Évente általában három fácánvadászatot rendeznek, a barátok számára, ezek nem a bevételről szólnak. A vadfácán mellett egyébként ők maguk nevelnek is 800-1000 darab madarat, segítve az állomány dúsítását.
Ami azonban a fenti számadatoknál is jobban mutatja az élőhelyfejlesztés hatékonyságát, hogy a fogolyállomány is stabil a területükön.
Nagy hangsúlyt fektetnek a dúvad gyérítésére, ez is hozzájárul a sikerükhöz.
Bartha Attila hangsúlyozta a vadásztatással kapcsolatban, hogy úgy érzékeli, egyre nagyobb a hazai kereslet a nyúlvadászat iránt. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az ASP miatt a vaddisznó száma országszerte csökkent, és sok helyen már inkább csak „szarvashajtások” vannak.
HA
Bartha Attila és felesége, Bartha-Török Tünde Boglárka, aki egyébként a cég vadgazdálkodási szakügyintézője
