Napjainkban szinte elfeledett vadászati mód, melyet azonban még művelnek a szepetneki Hunor 2000 Vadásztársaságnál. Hogy mit is kell tudni erről, miért szorult háttérbe annak ellenére, hogy lehetnek előnyei, s ha vannak, melyek ezek? Minderről Billege Balázs vadgazdálkodási szakemberrel, a vadásztársaság tagjával beszélgettünk.
– A bokrászás voltaképpen egy egyéni apróvad-vadászati forma, ami a hatályos törvények alapján maximum két vadászt jelent. Nyilván, ehhez tartozhat még egy, vagy maximum két hajtó, de ezt nem rögzíti a jogszabály – bocsátotta előre Billege Balázs. – Van egyfajta bizalmatlanság ezzel a vadászati móddal szemben: ha kimegy a vadász, akkor mennyit is lő, a kutyája esetleg zavarja a területen élő többi vadat, de van ennek még több, elsősorban vadgazdálkodási aspektusa. Mindezek okán ésszerű, hogy klasszikusan csak a vadászterület egy részén alkalmazzák, nem szerencsés, ha mondjuk ennek a vadászati módnak teljes szabadságot adnak. Annál is inkább, mert nem is való olyan helyekre, amelyek elsősorban a társasvadászatokra alkalmasak, ugyanis ezeket a részeket, nagyobb kiterjedésű nádasokat, bokrosokat nem tudjuk meghajtani. Oda 5-10 vadász, ugyanennyi hajtó, 4-5 kutya kell, másként nem lesz hatékony a vadászat. A bokrászat arra alkalmas, hogy azokat a zárványterületeket, amelyek nem alkalmasak nagy létszámú vadászatok megszervezésére, kicsit át lehet mozgatni vele, 100-200 méter hosszú bokorsorokra, kisebb gazosokra, bokorfoltokra gondoljunk. Ilyen helyekre viszont tényleg elég egy kutya, két vadász és esetleg egy hajtó. Ezek éppen a kis létszámból adódóan nagyon hangulatos vadászatok.
Billege Balázs elárulta, a bokrászás elsődleges zsákmánya a fácán, de gyakran terítékre kerül mezei nyúl is. A területre, vagy a vad nyugalmára gyakorolt hatása ezeknek a vadászatoknak minimális, mert a pici bokrosokban, nádasokban, fasorokban nagyvad nemigen fekszik el, ha mégis, nagyon ritkán.
– A Hunor 2000 Vadásztársaság területén húsz százalékos az erdősültség aránya, és nagyjából ez is 2-3 nagyobb, 2-300 hektáros zárt erdőtömbre oszlik, de ezeken kívül viszonylag tagolt a terület, tehát elég mozaikos, sok fa- és bokorsor van, amelyek a szántóföldeket egymástól elválasztják – magyarázta Balázs. – Öt-hat méter széles bokorsorokra nem lehet szervezni 10 fős társasvadászatot, viszont kiválóak a bokrászatra, arra, hogy tényleg, egy-két puskás átmozgassa ezeket a helyeket. Nálunk egyébként csupán 4-5 éve van lehetőség erre, a belülről jövő tagi igényre válaszolva, melynek alapvető célja az volt, hogy a minőségi vadászkutya-képzéshez szükséges feltételek biztosítva legyenek.
S ha már itt tartunk: ahogy az a mellékelt fotókon is látható, a legutóbbi vadászaton nem vizslával, hanem egy ritkább kutyafajtával, breton spániellel dolgoztak a vadászok. Billege Balázstól azt is megtudtuk, hogy nagyjából tíz körül van hazánkban a vadászatra használt breton spánielek száma. Érdekesség a fajtával kapcsolatban, hogy az Amerikai Kennel Klub 1982-ben kihagyta a „spániel” szót a fajta nevéből, mivel az eb sokkal inkább emlékeztet szetterre, mint spánielre.
– A stabilan dolgozó, VAV-val rendelkező vadászkutya elengedhetetlen ehhez a vadászathoz – fogalmazott Balázs. – A jól dolgozó eb látványa legalább olyan élményt ad, mint egy parádés lövéssel terítékre hozott toronykakas. Zala megyében, bár alapvetően nagyvadas vadászterületek dominálnak, minden feltétel adott az apróvadazás szerelmeseinek ahhoz, hogy jó vadászkutyát képezzenek.
Balázs hozzátette, hogy a vadásztársaságnál hatályos szabályozás szerint bokrászó vadászatot folytatni csak hétvégén, szombaton és vasárnap lehet. Az elejthető apróvad száma is limitált. Természetesen vendégvadász meghívására itt is van lehetőség.
S ha már ezt a vadászati módot őrzik a társaságnál, egyenesen következik ebből, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az apróvadállomány gyarapítására. A nyúlállomány például jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, a fácánok száma is nő, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy jelentős figyelmet fordítanak a ragadozók gyérítésére, tavaly például 130 szőrmés kártevőt sikerült elejteni. S végül, de nem utolsósorban: hozzájárul a pozitív tendenciához az agrártámogatási rendszer átalakítása, az AKG és a kötelező zöldítés bevezetése is.
Horváth Attila
