A vadvédelmet fontosnak tartó hőkamerás drónokkal rendelkező pilótákat rendezte adatbázisba a Vadvilág Élőhelyrehabilitáló Alapítvány. Az önként jelentkező szakembereket egy interaktív térképen szerepelteti az alapítvány.
Ennek alapítója és kuratóriumi elnöke, Menyhárt Zoltán a Magyar Vadászlapnak elmondta, a tavaszi időszak a mezőgazdasági munkák szempontjából különösen mozgalmas, hiszen ilyenkor kezdődik a kaszálás, amelynek során nagy kiterjedésű területeken vágják le a fűféléket, lucernásokat. A kaszálás azonban súlyos veszélyt jelent a vadra, különösen az őzgidákra és a költő madarakra, melyek a sűrű növényzetben rejtőznek. Az újszülött gidák az első hetekben, amíg nem tudják követni anyjukat, mozdulatlanul lapulnak a fűben míg a suta általában a közelben tartózkodik. A gidák szinte láthatatlanok az ember számára és a hagyományos módszerekkel rendkívül nehéz őket észrevenni a kaszálás előtt.
– Az elmúlt években egyre több helyen alkalmazzák a hőkamerás drónokat a veszélyes helyeken tartózkodó vad felkutatására, hiszen ezek az eszközök képesek az emberi szem számára láthatatlan hőforrásokat is érzékelni a növényzetben – magyarázta Menyhárt Zoltán. – A drónok segítségével a mezőgazdászok és a vadásztársaságok pontosan beazonosíthatják azokat a területeket, ahol gidák vagy fészkelő madarak találhatók, így még a kaszálás megkezdése előtt lehetőség nyílik az állatok megmentésére. Amennyiben a felderítés során vadat találnak, azt ki lehet emelni a területről, vagy jelölőeszközök segítségével biztosítani lehet, hogy a mezőgazdasági munkálatok során elkerüljék az érintett részt.
A szakember szerint a dróntechnológia jelentőségét különösen az adja, hogy nélküle az állatok életben maradásának esélye drámaian csökken. Évről évre visszatérő probléma, hogy a kaszálási munkák során számos őzgida és madárfészek esik áldozatul, amely nemcsak a természetes élőhelyek pusztulásához vezet, hanem akár állatkínzásnak és természetkárosításnak is minősülhet a jogszabályok szerint. Szerinte egyébként jogszabályi felelősség nélkül is fáj minden normálisan gondolkozó embernek, ugyanis – ahogy fogalmazott – egy elkaszált gida brutális látvány. S ami a legrosszabb az egészben: a gidák általában a lábaikat veszítik el a kaszálógéppel való találkozás során és hosszú szenvedés után pusztulnak el.
– A kaszálás előtti vadmentés nemcsak az első kaszálás során jelent kihívást, hanem az egész szezonban figyelmet igényel. Az első kaszáláskor azonban a legnagyobb a kockázat, hiszen ekkor az őzgidák még nagyon fiatalok, és a legtöbb madárfaj is ekkor költ. Később a különböző vadriasztási módszerek – például a traktor elé szerelt vadriasztó láncok vagy az ultrahangos berendezések – is segíthetnek a veszély csökkentésében. Ezügyben egyébként az adók 1 százalékából származó felajánlások révén a készlet erejéig tud segítséget nyújtani alapítványunk – fogalmazott Menyhárt Zoltán.
A drónos vadmentő akciók lebonyolításához ma már elérhető egy térképes adatbázis is, amelyet a Vadvilág Élőhelyrehabilitáló Alapítvány hozott létre. Ezen keresztül a mezőgazdászok és a vadgazdálkodók könnyen megtalálhatják a legközelebbi hőkamerás drónpilótát, aki segíthet a felderítésben. Sokan közülük szintén vadászok vagy mezőgazdászok, akik önkéntesen vagy önköltségi alapon vállalják a feladatot. Egyesek ingyen is segítenek, míg mások csak a kiszállási költséget számolják fel. A tájegységi fővadászok is aktívan részt vesznek a rendszer működtetésében, így érdemes velük is egyeztetni kaszálás előtt.
Bár a drónos vadmentés egyre elterjedtebb, az országos lefedettség még nem teljes. Jelenleg körülbelül 50 drónpilóta a cél, aki részt vesz majd az akciókban, de szakértők szerint legalább 150 pilótára lenne szükség ahhoz, hogy minden térségben rövid időn belül elérhető legyen a szolgáltatás. Az utóbbi időben számos pályázat vált elérhetővé a technológia beszerzéséhez, így egyre több vadásztársaság és mezőgazdász gondolkodik saját drón vásárlásán. A korszerű, hőkamerás drónok azonban jelentős befektetést igényelnek: egy jól felszerelt eszköz több millió forintba kerülhet, ezért sokan csak és kizárólag pályázati forrásokból tudják finanszírozni a beszerzést.
Jelentkezett az adatbázisba Karvalics Sándor, a Pat és Környéke Földtulajdonosok Vadásztársaság hivatásos vadásza, aki egyébként gazdálkodó is. Mint elmondta, a mezőgazdászok hozzáállása eltérő a vadmentés kérdéséhez. Vannak, akik nyitottak és együttműködőek, mert tisztában vannak azzal, hogy a természet védelme és a mezőgazdaság fenntarthatósága kéz a kézben jár. Főleg akkor van ez így, ha a mezőgazdász vadász is. Ugyanakkor léteznek olyan gazdák is, akik ellenségként tekintenek a vadra és nem tulajdonítanak jelentőséget a megóvásának.
– A drónos technológia alkalmazása tapasztalataink szerint nem csupán a kaszálások előtti mentésekben lehet hasznos. Mi például bevetjük a kamerás drónt orvvadászok és illegális agancsgyűjtők felderítésére, vadszámlálásra, illetve utánkeresésre és aratás előtt is. Az éjszakai megfigyelések során is nagy segítséget jelenthetnek, hiszen a hőkamerás eszközök sötétben is pontos képet adnak a területről – árulta el. Hozzáfűzte, mivel a vadásztársaság ősszel vásárolta a drónt, a vadmentő bevetésekre idén kerül sor először. Maximum 50-60 kilométeres körben tud vele segítséget nyújtani, amiért csak az üzemanyagköltséget számítja majd fel.
Hozzátette, ha a gazdák időben értesítik a vadásztársaságokat, vagy a drónpilótákat kaszálási terveikről, akkor a mentési akciókat előre meg lehet szervezni, így valóban minimálisra csökkenthető az élővilágban okozott károk mértéke.
A drónpilóták neveit és elérhetőségeit tartalmazó térkép itt is elérhető:
A német vadászati statisztikák azt mutatják, hogy a gímszarvas elejtések száma egyes területeken csökken, ami komoly szakmai vitákat vált ki...
A Dévaványai Vadásztársaság több mint hat évtizede gazdálkodik a Körös-Maros Nemzeti Park szomszédságában, közel 12 ezer hektáron. A terület kiváló...
