fbpx

Az apróvadért tenni kell! – konferencia

0

Talán minden vadász tudja, hogy apróvadállományunk az elmúlt évtizedekben erőteljesen megsínylette az ember természetátalakító tevékenységét. Ezt tovább súlyosbította – csak úgy grátiszként – az elmúlt két-három éves aszály, mely talán idén lesz a legkegyetlenebb. Ennek árnyékában tevékenykednek azok a vadászatra jogosultak, vállalkozók, akiknek célja, hogy régi fényében tündökölhessen az apróvadvadászat.

Azonban nem elegendőek az iskolában megtanult metódusok, hiszen a folyamatosan és gyorsan változó környezetünkben meg kell ismerni a legújabb kutatási eredményeket, technológiákat és a felmerülő problémák megoldásait.

Ezért is szervezte meg immár hetedik alkalommal a Perjési és társa Kft. a megszokott éves apróvadas szakmai napját, amelyen idén is érdekes előadásokat hallhattak a résztvevők, akik nagy számban képviseltették a „szakmát”. Az apróvad számára mindenképpen egy pozitív hír, hogy még vannak, akik igenis foglalkoznak apróvadfajaink tenyésztésével, nevelésével!

A konferenciát Perjési Nándor nyitotta meg, aki elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt szervezte meg először a szakmai napot, melyen töretlenül telt ház előtt futhatnak az előadások. Csupán a Covid volt az, ami megakadályozta, hogy létrejöjjön a rendezvény, ezért volt a hetedik a sorban a március 14-i előadássorozat.

Az előadások sorát a Csanda János, a Cargill Zrt. értékesítési menedzsere nyitotta meg a manapság sajnos aktuális témában, ami nem más, mint a mikotoxinok előfordulása a takarmányokban. Leginkább a helyes takarmánykezelési gyakorlatra hívta fel a hallgatóság figyelmét, illetve a takarmánykeverékek tárolásának, kijuttatásának speciális igényeire.

Ezt követően Szuda Zoltán mezőgazdasági tanácsadó mutatta be egy 6800 hektáros magyar vadászterület pénzügyi gazdálkodását, melyet egy szlovák terület gazdálkodásval hasonlított össze. Leginkább a hivatásos vadászok kötelező foglalkoztatásával kapcsolatos költségekre tért ki, ami itthon óriási kiadást jelent a jogosultaknak. Az előadás napokon belül felkerül a Magyar VADÁSZLAP YouTube csatornájára. Sokaknak érdekes lehet, hiszen számtalan esetben bele sem gondolunk, hogy mennyi pénzt ölünk a magyar vadállományba!

A harmadik előadó a házigazda Perjési Nándor volt, aki a vörös fogoly tenyésztésének mindössze négy éves tapasztalatait osztotta meg a közönséggel és videókon bemutatta a faj vadászatát, hiszen egy Magyarországon mindössze 2021 óta vadászható – és eleve létező – fajról van szó, amivel még keveseknek van tapasztalata.

Majd Prof. Dr. Gál János az Állatorvostudományi egyetem tanszékvezetője két előadást is tartott, az elsőben a fácántenyészetekben előforduló, elsősorban idegrendszeri betegségekről, és azoknak a kezeléséről, megelőzéséről beszélt, majd saját kísérletéről, mely a mezei nyúl zárt körülmények közötti tenyésztéséről szól. Ez utóbbi érdekes téma lehet a jövő vadgazdálkodása számára, azonban előadásából is kiderült, hogy ez nem egyszerű, és nagyon költséges módszer. Ezért lehet az, hogy a mezei nyúllal foglalkozó szakkönyvek szinte 100 százalékában azt írják, hogy nem lehet zárt körülmények között tenyészteni a fajt.

Ezután Molnár László, a Kassai Egyetem docense ízes beszédével a ragadozómadarakkal történő vadászat világába kalauzolta el a jelenlévőket, mely előadás után talán többekben felmerült, hogy a ragadozómadaras vadászat, mint hagyományos vadászati mód is bevételi alternatíva lehet egy apróvadas terület számára.

Hidvégi Béla bácsi, akit talán sokan ismernek, a régmúlt idők fácánvadászatairól emlékezett meg mind magyar, mind angol vonatkozásban. Mondanivalójának lényege azonban az volt, hogy csak akkor lesz jövő a magyar fácán számára, ha minőségi madarat, minőségi vadászatot tudunk adni a külföldi és belföldi vadászok számára. Ezt a „ládásfácán” nem sokáig tudja megadni, így vissza kell térni a félvad tenyésztésre.

Az utolsó előadók, merthogy ketten is voltak, Csehországból érkeztek, és előadásuk a cseh vadgazdálkodást mutatta be, ahol, elmondásuk szerint igenis működik a félvad fácánnevelés, sőt, hasznosításban is már bőven meghaladták az 50 százalékos határt.

Tehát vannak pozitív példák, tenni akaró vadgazdák, segítő szándékú emberek és olyan is, aki mindezt egy tető alá hozza. Reméljük, hogy tovább folytatódik a sorozat és a jövő évben is összejönnek a vadgazdálkodási szakemberek, hogy az előadásokon hallottakat a gyakorlatban is érvényesíthessék, ezzel emelve a magyar apróvadgazdálkodás színvonalát.

Megosztás

A szerzőről

Reagálj

*