Több mint ötven év után, 2025. március 7-én újra felütötte fejét hazánkban a ragadós száj-és körömfájás, azóta pedig újabb három Győr-Moson-Sopron vármegyei településen is igazolták a vírus jelenlétét.
Két döntő fontosságú tényező teszi igazán aggasztóvá a felbukkanását. Az első, hogy a betegség nem gyógyítható: a vakcina csak a klinikai tüneteket és a fertőzött egyedek további vírusürítését csökkenti, a fertőzés ellen hatástalan, nem vált ki védettséget.
A másik – mely után a betegség a nevét is kapta -, a vírus rendkívüli ragályozóképessége: a számára ideális körülmények között – azaz hűvös, párás és szeles időjárás esetén – a levegőben terjedve nagy távolságban is fertőzhet belégzés útján. Minden párosujjú patást érint, így a nagyvadfajaink is fogékonyak a fertőzésre. A korábbi ismereteink és nemzetközi tapasztalatok alapján a vadfajok a fertőzésre ellenállóbbnak mutatkoztak a legtöbb vírustörzs esetében, azonban ezt a jelenlegi hazai vizsgálatok még nem erősítették meg. A fertőzés terjedésében jelentős szerepük lehet, különösen a vaddisznónak, mivel a legnagyobb mennyiségben üríti a vírust. Ezért rendkívül fontos a fogékony állományok kiterjedt monitorozása.
Összességében a ragadós száj- és körömfájás komoly kockázatot jelent Magyarországon, nemcsak az állattenyésztés, hanem a vadgazdálkodás számára is. A nagyvadfajaink, legfőképp a vaddisznóállomány megfigyelése és a megfelelő járványvédelmi intézkedések végrehajtása, a korlátozó intézkedések betartása kulcsfontosságúak a betegség terjedésének megakadályozásában. Bővebb információ és a legfrissebb aktualitások a NÉBIH ragadós száj- és körömfájás gyűjtőoldalán olvashatóak.
Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés fontosságáról az elmúlt években rengeteget hallhattunk. Sokak számára azonban a betegség mindeddig elsősorban a...
A csapat felszerelését szállító öreg Bedford terepjárók porfelhőt hagyva maguk után ütemesen robogtak úticélunk, az Otjisauna vadászfarm felé. A...
