A dél-amerikai eredetű nutria (másik nevén hódpatkány) az utóbbi években egyre nagyobb számban jelenik meg Zala vármegye vízrendszereiben, veszélyeztetve az őshonos élővilágot és mezőgazdasági területeket. A hatóságok célzott gyérítéssel és vadkamerás megfigyeléssel próbálják visszaszorítani az állományt. Úgy tűnik, drasztikus módszerekkel ugyan, de sikerült megállítani a terjedését.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az elmúlt években aggasztó mértékű állománynövekedést figyeltek meg a Mura, a Kerka és a Kebele vízrendszereiben. A dél-amerikai eredetű nutria (Myocastor coypus) az 1800-as évek végén került Európába, ahol prémtermelés céljából tenyésztették. Az innen kiszabadult egyedek gyorsan alkalmazkodtak a mérsékelt éghajlati viszonyokhoz, és mára Európa számos részén önfenntartó populációkat hoztak létre.
Magyarországra valószínűleg a szomszédos országokból érkezett példányok révén jutott el. Szlovákia és Ausztria felől a Duna és mellékágai mentén, míg Szlovénia és Horvátország irányából a Dráva és a Mura folyók mentén terjedt el. Zala megyében 2016-ban figyelték meg először és azóta állománya egyre növekszik, különösen a Hetés és a Mura-mente kistájak vízfolyásaiban és kavicsbánya-tavainál. Az enyhe telek kedveznek a faj szaporodásának. Az elmúlt években sikeres kölykezést is dokumentáltak, ami azt jelzi, hogy a nutria nem csupán megjelent a térségben, hanem tartósan meg is telepedett.
Právics Márktól, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrétől megtudtuk, a nutria jelenléte komoly természetvédelmi és gazdasági károkat okozhat.
– Évente akár kétszer is szaporodhat, alkalmanként 2-9 kölyköt hozva világra. Az első évben ivaréretté váló utódok gyors állománynövekedést eredményeznek – magyarázta a szakember. – Kiszorítja az őshonos fajokat, mert nagy területen pusztítja a nádast és más vízi növényzetet, ami vízi madarak és halak élőhelyeit veszélyezteti. Emellett a mezőgazdaságban is jelentős károkat okozhat, hiszen a kultúrnövények fiatal hajtásait is előszeretettel fogyasztja. S akkor nem említettük még a vízvédelmi problémákat – üregásása miatt meggyengíti a folyók és tavak partfalait, ami gátszakadásokhoz és vízelvezetési problémákhoz vezethet. Ezen kívül a nutria veszélyes baktériumokat és parazitákat is hordozhat, amelyek más állatokat és akár embereket fertőzhetnek meg. Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) a világ száz legkárosabb inváziós fajának listáján tartja számon, és az Európai Unió is veszélyes idegenhonos fajként tartja nyilván, ezért az ellene való fellépés kiemelt természetvédelmi feladat.
A Zala Vármegyei Kormányhivatal 2024-ben állami védekezést rendelt el a faj további terjedésének megakadályozására. A feladat végrehajtásával a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesületet bízták meg, amely élvefogó ládacsapdák és fegyveres gyérítés kombinációjával csökkenti az állományt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata és a letenyei Venatus Vadásztársaság szintén aktív résztvevője az akciónak. Ennek keretében 2024 augusztusa óta több mint 100 nutriát sikerült elejteni és bizonyos területeken már nem észlelhetők új egyedek.
A természetvédelmi szakemberek vadkamerák telepítésével is nyomon követik a nutria terjedését. A Hetés kistájban található Kebele Natura 2000 területének kilenc pontján mozgásérzékelős kamerákat helyeztek ki.
A vadkamerák nemcsak a nutriák aktivitását dokumentálják, hanem más állatfajok jelenlétéről is értékes adatokat szolgáltatnak. Ennek köszönhetően két új vadmacska-populációt is sikerült azonosítani a térségben.
Právics Márk szerint, habár az első év eredményes volt, a nutria teljes kiszorítása hosszabb távú beavatkozásokat igényel. Az őshonos élővilág védelme érdekében folytatni kell a gyérítési programot, hogy megelőzzék az állomány további növekedését. Újabb területeken is el kell kezdeni a megfigyelést, hogy időben be lehessen avatkozni, illetve további vadkamerákat kell telepíteni, hogy pontos képet kapjanak a faj mozgásairól és szaporodásáról. Növelni kell továbbá a természetvédelmi szemléletformálást, hogy a helyi lakosság is felismerje az inváziós faj elleni fellépés fontosságát.
Mint említettük, a letenyei Venatus Vadásztársaság aktív szerepet vállal a gyérítésben, miközben a szomszédos országokban még nem indult meg a szervezett védekezés, ami megnehezíti a munkát.
Mint azt Tóth Zsolttól, a vadászatra jogosult képviselőjétől megtudtuk, a társaság 3000 hektáros területen gazdálkodik, amely részben a Mura folyó árterében helyezkedik el, közvetlenül a szlovén-horvát-magyar hármashatár közelében. Az első nutriamegfigyelések 2022-ben történtek a térségben, amelyeket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai jeleztek a Zala Vármegyei Kormányhivatal felé. A hatóság gyorsan reagált, és kötelező határozatot adott ki, amely előírta az inváziós faj teljes kiirtását minden lehetséges módon.
– A vadásztársaság 2023 januárjában észlelte először a nutriákat saját területén, akkor kisebb, 4-5 egyedből álló kolóniákat figyeltünk meg – magyarázta Tóth Zsolt. – A vadász kollégák azt tapasztalták, hogy a nutriák napsütéses, de táplálékszegény időben jelennek meg nagyobb számban a mezőkön, például amikor a vízen való mozgást befagyás vagy alacsony vízállás korlátozza. A vadásztársaság tagjai közül néhányan szívügyüknek tekintik a nutriák irtását, így kispuskával kezdték el vadászni őket a szabályoknak megfelelően. A lelőtt egyedeket a nemzeti park munkatársainak kellett átadnunk további vizsgálatok céljából. Az irtáshoz kapcsolódóan kötelező adminisztrációs feladatok is keletkeztek: fotódokumentációt kell készítenünk GPS-koordinátákkal, rögzíteni szükséges az elejtés pontos idejét és jelentenünk kell a kormányhivatal felé. A vadásztársaság számára ez további adminisztrációs terhet jelent, amely a napi vadgazdálkodási feladatok mellett jelentős időráfordítást igényel.
Tóth Zsolt hozzátette, a csapdák kihelyezését szintén segítették, a természetvédelmi szakembereknek megmutatták a leginkább érintett területeket és koordinálták a csapdázás időpontjait, hogy az ne zavarja a vadászatot, különösen a szeptemberi szarvasbőgés időszakában.
Csapdázott nutriák a Venatus Vt. területéről
– A csapdázás őszi szakasza 2-3 hétig tartott, majd 2025 tavaszán folytattuk a programot. Az így fogott egyedeket ellenőriztük, majd átadtuk a nemzeti park munkatársainak – fogalmazott. – A begyűjtött példányokat tudományos céllal Szegeden és Gödöllőn is elemezték, ahol rögzítették a tömegüket és nemüket, majd virológiai és szaporodásbiológiai vizsgálatoknak vetették alá őket. Az összehangolt intézkedéseknek köszönhetően egyes területeken már eltűnt a teljes állomány és új egyedeket nem észleltünk. Az első hónapban rendszeres fogások voltak, de az utóbbi időszakban egyáltalán nem kerültek elő újabb példányok, ami arra utalhat, hogy a populáció jelentősen csökkent a térségben.
A szakember szerint a probléma hosszú távon akkor lesz igazán kritikus, ha a szomszédos országokban nem indul meg a szervezett védekezés. Szlovéniában és Horvátországban nincsenek hatósági gyérítési intézkedések, ezért az utak mentén tömegesen megfigyelhetők nutriák.
Olaszországban a nutria már a tengerparti csatornákban is hatalmas kolóniákban él, és turisztikai látványosságként tekintenek rá, ami jól mutatja, hogy az irtás hiányában a faj gyorsan elterjedhet.
