1,5 millió csemete ültetése mellett 23 tonna kocsányos- és kocsánytalan, illetve csertölgy makkot is vetett a Gemenc Zrt. a most véget érő őszi-tavaszi ültetési idény erdősítési munkálatai során. Az erdőgazdaság így valósítja meg az elérendő fő célt, azaz természetességüket tekintve a klímaváltozásnak ellenállóbb, őshonos, elegyes erdők létrehozását.
Az erdészeti társaság 313 hektáron végezte el a megújuló erdők ültetését, mindehhez pedig 12 hektár erdőtelepítési feladat – újszülöttek erdeje, mintafásítás – is társult. A Gemenc Zrt. vagyonkezelt területein az átlagos évekhez mérten háromszoros, mintegy 150 hektáros többletmunkát jelentett a kárt szenvedett erdősítések ismétlése, pótlása. Ennek alapvetően két oka is volt. Egyrészt a Dunán tavaly levonult árhullámok a fiatal erdőkben igen nagy kárt okoztak azzal, hogy a több napig, akár hetekig víz alatt lévő csemeték befulladtak, másrészt a homoki- és dombvidéki erdőterületeken a rendkívüli szárazság, a rekordokat döntő hőhullámok miatt jelentős aszálykár is jelentkezett.
Fakitermelést és egyéb erdőgazdálkodási munkálatokat csak 10 éves erdőtervek alapján végezhet a Gemenc Zrt, melyeket a természetvédelemi és erdészeti szakhatóságok, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is jóváhagyott, és a szakszerű végrehajtást is ellenőrzik. A szakhatóságok által jóváhagyott erdőtervek azt is meghatározzák, hogy összesen mennyi fát termelhet ki az erdészeti társaság. A Gemenc Zrt. az elmúlt három évtizedben a természetvédelmi érdekek figyelembevétele mellett az éves lehetőségeinek 75-80 százalékát termelte ki, mindemellett a gemenci erdészek több erdőt ültetnek, mint amennyit kitermelnek, így növelve az erdősültséget, mely tendencia jellemző az egész országra is.
Fűzcsemeték a Tolnai csemetekertben
Az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek, kőrisesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra nem képesek, hanem erdészeti munkával, megfelelően szabályozott keretek között végzett erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg. A hegyvidéki erdőkben az erdészek által többfelé alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező szakmai módszerekkel végzett kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők (kevesebb csapadék, a talajvíz nagymértékű csökkenése, az egyes fafajok megújulási tulajdonságai, illetve az inváziós növények tömeges jelenléte) miatt eddig kevés sikerrel jártak, de a szakemberek keresik a megoldási lehetőségeket. Az erdőgazdaság külön figyelmet fordított az idei ültetési időszakban is az őshonos és helyi termesztésű (például Tolnai csemetekert) saját kocsányos tölgy, fekete nyár és fehér fűz szaporítóanyag visszaültetésére, repatriálására.
