Hogyan érinti a klímaváltozás a vadföldeket és az erdőt, kell-e változtatniuk a vadgazdálkodóknak és az erdészeknek az eddigi bevált növény-összetételeken? Ez a kérdés sok szakembert izgat mostanság – a válaszokat Dr. László Richárd, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense adta meg a Magyar Vadászlapnak.
Mint előrebocsátotta, a klímaváltozás hatására az időjárás szeszélyesebbé és csapadékszegényebbé vált, aminek következtében a hazai erdők fajkészlete változik, a vízigényesebb fajok területi részaránya várhatóan csökken, az erdei ökoszisztéma ellenállóképessége gyengül, természetes felújulási képessége romlik. Mindezen tényezők hatására az erdők vadeltartó képessége csökken, mivel a nagyvad számára fontos makktermő állományok területe, illetve ezen állományokban a termés gyakorisága és mennyisége várhatóan csökkeni fog, az erdei lágyszárú növényzet által biztosított biomassza a kedvezőtlenebb körülmények hatására lecsökken.
A napjainkban jellemző erdőtípusok természetes felújulási képességének gyengülésének következtében az erdei vadkár jelentősége, az erdőgazdálkodók kárérzékenysége a jövőben növekedni fog. A klímaváltozás mezőgazdálkodásra gyakorolt negatív hatásai már jelentkeznek, elsősorban az éves csapadékmennyiség csökkenése, egyenlőtlen eloszlása, valamint a hőmérséklet emelkedése miatt tapasztalható aszálykárok formájában.
A szakember leszögezte, a vadföldgazdálkodás kifejezetten érzékeny ezen tényezők változására, mivel jellemzően ez a tevékenység a gyengébb minőségű termőföldeken zajlik, a legtöbb esetben olyan területeken, ahol a hagyományos, eredménycentrikus mezőgazdálkodói tevékenységek már gazdaságosan nem végezhetők a sekélyebb termőréteg, a gyengébb talajadottság miatt. A vadföldgazdálkodásra általában jellemző extenzív mezőgazdálkodási formák esetében az évjárathatás magas jelentőségű, így a kedvezőtlen időjárású évek erőteljesen befolyásolják gazdálkodás sikerességét.
Ebben a helyzetben a vadászatra jogosultaknak a további eredményes vadföldgazdálkodás érdekében a gyengébb termőhelyek esetében javasolt a vetésforgó átgondolása, a szárazságtűrőbb fajok alkalmazása, mint például a közkedvelt kukorica helyett a cirok, szudánifű bevonása a vadföldgazdálkodásba, javasolt továbbá az évelő fajok, fajkeverékek nagyobb arányú alkalmazása
– mondta Dr. László Richárd.
Augusztus 4-én ünnepeljük a vadmacskák világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Európa egyik legrejtőzködőbb ragadozójára. Bár a legtöbben talán...
Első alkalommal jelent meg az afrikai sertéspestis (ASP) Finnországban. A FACE (Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség) augusztus 4-i hírlevele szerint...
