Évadnyitó konferencia Zalában

A Zala vármegyei Vadászkamara – Vadászszövetség és Zalaegerszeg Megyei jogú Város közös szervezésben rendezte meg a Zalai Vadászati Évadnyitó előtti napon szokásos vadászati témájú konferenciáját Zalaegerszegen, augusztus 29-én.

Elsőként Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, majd Jámbor László, az OMVK elnöke köszöntötte a résztvevőket. A polgármester köszöntője során megtudhattuk, hogy Zalaegerszegen az elkövetkező két hét a vadászat jegyében zajlik, mivel valamennyi program szorosan kötődik a vadászathoz, ami jól mutatja, hogy Zalában nincs baj a vadászat megítélésével. Jámbor László elismerését fejezte ki a vármegyei vadászati szervezetek munkájáért, teljesítményéért, kiemelve, hogy Zala hosszú idő óta élen jár a vadgazdálkodásban. Dicséretesnek tartja a hagyományosan, minden évben megrendezett szakmai konferenciát, amely egyben a hivatásos vadászok továbbképzését szolgálja.

Ennek kapcsán megragadta az alkalmat és néhány gondolatot osztott meg a jelenlévőkkel: „Szakmailag egyre aktuálisabb kérdés a hivatásos vadászok helyzete, amiről az OMVK-nak tiszta képe van a 32 kérdésből álló kérdőív 1345 fő által megküldött válaszai alapján. A gondok megoldásának a kulcsa viszont nem nálunk van, mivel nem mi vagyunk a munkáltatói a hivatásos vadászoknak. Mi javaslatot tudunk tenni jogszabály módosításra, amely segítségével felnyithatjuk a szemét a vadgazdálkodónak, hogy a legjobb befektetés hosszú távon a szakmailag jól képzett hivatásos vadász. A jogszabályi háttér rendben, lehet ugyan még finomítani, de tudjuk, hogy a gond a végrehajtás ellenőrzésének a hiányossága. Lényeges, hogy jogszabályi szinten kell rögzíteni pontosan mi a feladata a hivatásos vadásznak, amibe nem tartozik bele például a mezőgazdasági munka” – fejezte be gondolatait Jámbor László.

Ezt követően érdekes történeteket hallhattunk Fekete István életéből Horváth József, a Fekete István Irodalmi Társaság tagjának előadásában. Képet kaphattunk az író egy-egy életszakaszáról, fiának elbeszélésének köszönhetően, aki jó barátságot ápolt az előadóval. Megtudhattuk például, hogy Fekete István friss házas volt, amikor agronómusként elvállalta a főintézői állást Ajkán, de sajnos feszült viszony alakult ki közte és a munkaadója között, pedig jó gazdája volt a földnek és az állatoknak. A keze alatt dolgozó emberek nagyon kedvelték, mivel megbecsülte, segítette őket, érdekeiért mindig kiállt, ahogy a Gazdatiszt című lapban megjelenő egyik írásában is olvashatjuk. Az író életének felelevenített állomásai után Pukánszki Zoltán igazságügyi szakértő tartott nagyon hasznos előadást a digitalizáció alkalmazásáról a vadgazdálkodásban.

„Mivel a digitalizációt megállítani nem lehet, az élére kell állni és az általa nyújtott lehetőségeket megismerve a vadgazdálkodás szolgálatába kell állítanunk. A drónok gyártását már 1945-ben megkezdték az amerikaiak, katonai célokra, folyamatosan fejlesztve, ami mára óriási távlatokat nyitott meg az alkalmazását illetően” – emelte ki bevezetőjében Pukánszki Zoltán.

Az előadásból átfogó képet kaptunk a drónok technikai paramétereiről, működéséről és alkalmazásának lehetőségeiről. A már ismert gidamentésen kívül remekül alkalmazható a sebzett vad utánkeresésére, a vadállomány, valamint a vadkár felmérésére. A különböző drónok felszereltsége, kamerarendszere biztosítja a többcélú feladat ellátását. A vadlétszámbecslésénél fontos kritérium a nyitott vegetáció, a megfigyelésnél az éjjellátó kamera jó szolgálatot tesz. Az utánkeresések megtalálási arányát jelentősen lehet a drónokkal javítani, hiszen 30-40 hektár negyedóra alatt lerepülhető. Kiválóan használható a hajtások tervezéséhez és a lőtt vad összeszedéséhez, segítségével 10-15 százalékkal javul a terítékszám. Az őzgidák és a fészekaljak mentése a kaszálások idején nemcsak a vadgazdálkodásban eredményez pozitívumot, hanem egyben a vadászok és vadászat jó megítélését is jelenti. A jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre, évente hozzávetőlegesen 3000-3500 gidát kaszálnak el, ami a drónokkal elkerülhető lenne. Szintén ellenőrizhető vele az agancsgyűjtés, valamint a kerítések nyomvonala, felmérése. A drónhasználat számos előnyének ismertetését követően részletes bepillantást kaptunk az előadó által kidolgozott Vadgazdálkodási nyilvántartási digitális rendszerről, amellyel jelentősen csökkenthető az adminisztratív kötelezettségek ellátásának ideje. Az E-vadőr rendszer a vadászatra jogosultak hatósági és jogszabályi adatszolgáltatását segíti. Egy komplex adatfeldolgozó és adatrendszerező program, melynek az alapja az egyéni és társas vadászati napló, a trófeabírálati lapok, a hatósági határozatok, a vadfelvásárlási jegyek és a vadászati szerződések. A bevitt adatok utólag szerkeszthetők, módosíthatók.

Tartalmi elemei:

– Terítéknyilvántartás

– OVA jelentés

– Vaddisznó ASP adatlapok és havi jelentések

– Vadazonosító nyilvántartás

– Lőjegyzék nyilvántartás

– Trófeabírálati jegyazonosító

– Terv- és tényadatok folyamatos követése

– Lődíj elszámolás

– Vadkísérőjegy készítése

– Interaktív térkép, az elejtés, elhullás GPS koordinátáival

– Vezetői kimutatás

– Terv, bázis, tény

– Szerződések nyilvántartása

– Árjegyzék kalkulátor

Általánosságban elég havonta egyszer adatokat rögzíteni. A rendszer könnyen kezelhető, részletes bemutatását látva biztosan állítom, hogy megkönnyíti az adminisztratív munkákat.

Ahogy eddig minden alkalommal, a mostani konferencián is hasznos információkat kaptak a résztvevők.

Fotók: Polster Gabriella