Első alkalommal jelent meg az afrikai sertéspestis (ASP) Finnországban. A FACE (Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség) augusztus 4-i hírlevele szerint a vírust 2026. július 30-án mutatták ki elhullott vaddisznókban az ország délkeleti részén, Virolahti térségében, az orosz határ közelében.
A fertőzés kimutatását követően a finn hatóságok azonnal kijelölték a fertőzött övezetet, amely Virolahti és Miehikkälä településeket, valamint Lappeenranta egy részét foglalja magában. A területen szinte minden tevékenységet – így a vadászatot is – korlátoztak. Kivételt kizárólag a Finn Élelmiszer-biztonsági Hatóság által szervezett hivatalos vaddisznóállomány-szabályozási beavatkozások jelentenek.
A vadász nem probléma, hanem a megoldás része
A FACE hírlevelének talán legfontosabb üzenete, hogy a járvány elleni védekezés elképzelhetetlen a vadászok aktív közreműködése nélkül.
A Finn Vadászszövetség arra kérte a vadászokat, hogy maradéktalanul tartsák be a hatósági előírásokat, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a Finn Élelmiszer-biztonsági Hatóság a helyi vadászokkal és vadgazdálkodási szakemberekkel együttműködve szervezi az elhullott vaddisznók felkutatását, a mintavételezéseket és a szükséges állományszabályozási intézkedéseket. Mindez szigorú biztonsági előírások mellett történik annak érdekében, hogy a vírus ne terjedjen tovább.
Dr. David Scallan, a FACE főtitkára úgy fogalmazott:
„A vadászokra a megoldás részeként kell tekinteni. Helyismeretük, terepi jelenlétük és gyakorlati tapasztalatuk nélkülözhetetlen a járvány felderítésében és kezelésében. Svédországban már bebizonyosodott, hogy ez a megközelítés hozzájárult az afrikai sertéspestis sikeres felszámolásához.”
Magyarország jó példa lehet
Magyarországon a vadászok évek óta részt vesznek az ASP elleni védekezésben: közreműködnek a járványügyi intézkedésekben, mintát vesznek az elejtett vaddisznókból, bejelentik az elhullott egyedeket és számos esetben jelentős többletfeladatot vállalnak a vaddisznóállomány szabályozásában. Mindez kevés figyelmet kap a nyilvánosság előtt, pedig nélkülük a betegség elleni védekezés kevésbé lenne hatékony.
A finn eset is azt mutatja, hogy Európa-szerte ugyanaz a szemlélet erősödik: a vadászokat nem korlátozni vagy kizárni kell a védekezésből, hanem szakmai partnerként kell bevonni a járványkezelés minden szakaszába. A helyi ismeretek, a terepi jelenlét és a gyors reagálóképesség olyan értékek, amelyeket semmilyen más szervezet nem tud ilyen hatékonyan biztosítani.
A FACE ezért arra hívja fel az európai döntéshozók figyelmét, hogy a jövőben a vadászok és érdekképviseleti szervezeteik már a felkészülési tervek kidolgozásától kezdve kapjanak szerepet az afrikai sertéspestis elleni stratégiákban. A finnországi első eset ismét bizonyítja, hogy egy új járványhelyzetben a gyors, összehangolt fellépés és a szakmai együttműködés jelenti a leghatékonyabb védelmet.
kép: 123rf.com



