Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki a Nébih egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 hízósertést tartó telepen. A lakócsai kitörés azért is különösen figyelemre méltó, mert a gazdaság fertőzött területen található, ahol a vaddisznó-állományban korábban már több esetben igazolták az ASP jelenlétét. A következő időszakban ezért nemcsak a sertéstartókra és a hatóságokra, hanem a vadászatra jogosultakra és a vadászokra is komoly felelősség hárulhat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma augusztus 9-én erősítette meg az afrikai sertéspestis jelenlétét a Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstelepen. A mintavételt láz, gyengeség, hasmenés és elhullások indokolták.
Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a gazdaság lezárását és a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását. A telep körül 3 kilométeres védő- és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki, amelyekben különböző korlátozásokat vezettek be. A mintegy 1850 hízósertésből álló állomány felszámolása megkezdődött.
A hatóság ezzel párhuzamosan járványügyi nyomozást folytat. Ennek során keresik a fertőzés lehetséges forrását, vizsgálják a telep környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontaktgazdaságokat is.
A vaddisznó miatt a vadászok szerepe is felértékelődik
Különösen fontos körülmény, hogy a telep Magyarország ASP szempontjából fertőzött besorolású területén található, és a térségben több vaddisznóból vett mintában is kimutatták már a vírust.
Ez óhatatlanul felértékeli a vadászatra jogosultak szerepét. Hasonló helyzetet láthattunk néhány hónappal korábban Váralja térségében is, ahol a járvány elleni védekezésben jelentős feladat jutott a vadászoknak. A vaddisznóállomány folyamatos ellenőrzése, az elhullott egyedek mielőbbi megtalálása és bejelentése, a mintavételezés, valamint az előírt állománygyérítés mind olyan feladat, amely nélkül a fertőzés terjedését lényegesen nehezebb megfékezni.
Legalább ilyen fontos azonban a biológiai biztonság. A vírus emberre nem veszélyes, az ember azonban ruházattal, lábbelivel, járművel, eszközökkel vagy akár vadászati tevékenység során szennyeződött tárgyakkal közvetve továbbviheti azt. Ezért a fertőtlenítési és járványvédelmi szabályok következetes betartása a vadászok részéről is alapvető jelentőségű.
A mostani eset ismét megmutatja: az ASP elleni küzdelem nem kizárólag állategészségügyi vagy sertéstartói kérdés. A vadgazdálkodás és a vadászat a védekezés egyik kulcsfontosságú területe. Ha a vírus a vaddisznóállományban jelen van, annak visszaszorításához nélkülözhetetlen a vadászatra jogosultak, a vadászok, az állategészségügyi hatóság és a sertéstartók összehangolt munkája.
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor egy házisertés-állományban történő megjelenése rendkívül súlyos közvetlen és közvetett gazdasági következményekkel járhat.
A Nébih arra kéri a sertéstartókat, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi előírásokat, akadályozzák meg a házisertések és a vaddisznók közvetlen vagy közvetett érintkezését, szokatlan megbetegedés vagy elhullás esetén pedig haladéktalanul értesítsék az állatorvost.
Fotó:123rf
Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki a Nébih egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 hízósertést tartó telepen. A lakócsai kitörés azért is...
Jó hír érkezett a természetjárók, vadászok és természetfotósok számára, a Magyar Természetjáró Szövetség online felületein és a Kéktúra hivatalos mobilalkalmazásában...
