Alig néhány nappal a lakócsai afrikai sertéspestis-kitörés után újabb két magyarországi házisertés-állományban igazolták az ASP vírusának jelenlétét. Ezúttal Baranya vármegyében, Drávafokon és Okorágon mutatta ki a kórokozót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma.
A drávafoki gazdaságban 34 sertést, míg az okorági telepen 19 mangalicát tartottak. Mindkét állományban általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés és elhullás – miatt merült fel a betegség gyanúja. A minták vizsgálata augusztus 12-én mindkét esetben megerősítette az ASP jelenlétét.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte a gazdaságok lezárását és a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását. A kitörések körül 3 kilométeres védő- és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki, az érintett állományok felszámolása pedig megkezdődött.
Az esetek azért is figyelemre méltók, mert a hét elején számoltunk be arról, hogy a Somogy vármegyei Lakócsán egy mintegy 1850 sertést tartó telepen ugyancsak megjelent az afrikai sertéspestis. Így néhány nap leforgása alatt három házisertés-állományban igazolták a betegséget Magyarország délnyugati részén.
A vaddisznóállományban jelentős a vírus jelenléte
Drávafok és Okorág egyaránt ASP szempontjából fertőzött besorolású területen található, Drávafok ráadásul szigorúan korlátozott területnek minősül. A térség vaddisznóállományában jelentős a vírus jelenléte, ezért a járvány elleni védekezésben továbbra is komoly feladat hárul a vadászatra jogosultakra és a vadászokra.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: önmagában abból, hogy a környék vaddisznóállományában jelen van az ASP, még nem következik, hogy a vírus közvetlenül vaddisznóról került be az érintett sertéstelepekre. A fertőzés közvetett módon, akár szennyezett eszközzel, járművel, takarmánnyal, alomanyaggal, ruházattal vagy lábbelivel is bekerülhet egy állományba.
Éppen ezért most különösen nagy jelentősége van annak, hogy a vadászok és a vadgazdálkodók maradéktalanul betartsák az ASP elleni védekezés szabályait. A vadászat során használt ruházat, lábbeli, gépjárművek és eszközök megfelelő tisztítása és fertőtlenítése nem pusztán adminisztratív előírás: a házisertés-állományok védelmét is szolgálja.
A vadászatra jogosultak feladata emellett továbbra is a vaddisznóállomány szabályozása és az elhullott egyedek felkutatása, illetve a hatósági előírások szerinti mintavétel és bejelentés. Az ASP elleni nemzeti akcióterv hosszú távú célja, hogy a szabad területi vaddisznóállomány sűrűsége legfeljebb 0,5 egyed/km² legyen.
Most minden szereplő fegyelmezettségére szükség van
A Nébih a sertéstartókat is fokozott óvatosságra inti. Különösen fontos a szalma és a gabona alapú takarmányok legalább 60 napos elkülönített tárolása, a telepek zártan tartása, a fertőtlenítési szabályok következetes betartása, valamint annak megakadályozása, hogy a házisertések akár közvetett módon kapcsolatba kerülhessenek vaddisznókkal vagy azok környezetéből származó fertőző anyaggal.
Szokatlan megbetegedés vagy elhullás esetén azonnal értesíteni kell az állatorvost.
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, a sertések és a vaddisznók körében azonban rendkívül súlyos betegség, amely jelentős gazdasági károkat okozhat. A lakócsai, majd néhány nappal később a drávafoki és okorági esetek ismét arra figyelmeztetnek, hogy az ASP elleni küzdelem korántsem ért véget.
A következő időszakban a sertéstartók, az állategészségügyi hatóság, a vadgazdálkodók és a vadászok összehangolt, fegyelmezett munkájára egyaránt szükség lesz. Egyetlen figyelmetlenség is elegendő lehet ahhoz, hogy a vírus olyan helyre jusson el, ahol addig nem volt jelen.
Fotó: 123rf
Alig néhány nappal a lakócsai afrikai sertéspestis-kitörés után újabb két magyarországi házisertés-állományban igazolták az ASP vírusának jelenlétét. Ezúttal Baranya vármegyében,...
Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki a Nébih egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 hízósertést tartó telepen. A lakócsai kitörés azért is...
