Több, a vadászok mindennapjait érintő szabály is megváltozik a Magyar Közlöny 2026. évi 119. számában megjelent 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet alapján. Az új előírások 2026. augusztus 30-án lépnek hatályba.
Akár 40 vadász is részt vehet egy társas vadászaton
A nagyvad társas vadászatán – vagyis olyan vadászaton, amelyen több vadász együtt, szervezetten vesz részt – továbbra is legfeljebb 25 vadász lehet jelen. Ebbe a létszámba nem számítanak bele a hivatásos vadászok és a hajtást vezető vadászok. Sík terepen, ahol a vadászok egy vonalban állnak, különösen fontos a biztonság, csak magasított lőállásból lehet vadászni. A magasított lőállás megemelt, általában leshez hasonló építmény, amely segít elkerülni, hogy a vadászok egymás irányába lőjenek.
Új lehetőség, hogy bizonyos feltételek mellett akár 40 vadász is részt vehet egy nagyvadvadászaton. Ehhez legalább 10 000 hektáros, minimum fele részben erdővel borított vadászterületre van szükség. A vadászatot úgy kell megtervezni, hogy ne fordulhasson elő összelövés. Minden megkezdett tíz vadász után legalább egy hivatásos vadásznak is jelen kell lennie. Közülük legalább egynek felsőfokú vadászati és vadgazdálkodási végzettséggel kell rendelkeznie. A résztvevőknek feltűnő színű felsőruházatot kell viselniük, és a 25 főnél nagyobb vadászatot előre be kell jelenteni a vadászati hatóságnak.
Pontosabb szabályok az éjszakai vadászathoz
Éjszaka továbbra is csak meghatározott fajokra lehet vadászni: vaddisznóra, borzra, rókára, aranysakálra, pézsmapocokra, nyestkutyára és mosómedvére. A vadásznak keresőtávcsövet, céltávcsövet és lámpát is használnia kell.
Célzást segítő mesterséges fényforrás vaddisznó, róka, nyestkutya, mosómedve és pézsmapocok vadászatánál használható. Borz és aranysakál esetében ehhez továbbra is külön engedélyt kell kérni a vadászati hatóságtól.
Változik az elektronikus hívók használata
Az elektronikus akusztikai eszközök, például az elektronikus vad- és madárhívók használata is új szabályokhoz kötött. Ezek az eszközök az állomány szabályozása érdekében a házi görény kivételével az egyéb apróvadfajok vadászatán használhatók. Borz, aranysakál, dolmányos varjú, szarka és szajkó vadászatánál azonban továbbra is külön hatósági engedély szükséges.
Nagyvad is befogható hálóval
A szabályok a vadbefogás lehetőségeit is bővítik. Szelektív vadbefogó hálóval – vagyis olyan hálóval, amelyet meghatározott fajok befogására használnak – eddig mezei és üregi nyulat, rókát, valamint zárttéri tenyésztésből származó, kibocsátott fácánt lehetett befogni. A jövőben ez a lehetőség nagyvadfajokra is kiterjed.
Évente legalább egyszer ki kell fizetni a lődíjat
A hivatásos vadászoknak járó lődíjat a vadászatra jogosultnak legalább évente egyszer ki kell fizetnie. A kifizetésnek egy összegben kell megtörténnie, az előző elszámolás után eltelt teljes időszakra.
Új szabályok a trófeák elbírálásánál
A trófeabírálat során azt vizsgálják, hogy az elejtett nagyvad trófeája milyen minőségű, és eléri-e az úgynevezett éremhatárt. Ez az a meghatározott pontszám vagy érték, amely alapján bronz-, ezüst- vagy aranyérmet adhatnak. Ha a trófea eléri az éremhatárt, továbbra is jár az érem, elejtés esetén pedig az elejtő nevére kiállított oklevél is. Oklevelet azonban nem adnak, ha a hatóság az elejtést szakszerűtlennek minősíti, vagy ha az adott nagyvadfaj a vadászterület üzemtervében nemkívánatos fajként szerepel.
Hosszabb idő állhat rendelkezésre a vadaskertek felszámolására
A vadaskertek felszámolására az eddigi egy év helyett – a bennük élő vadállomány nagyságától függően – akár hat év is rendelkezésre állhat. A rendelet emellett több kisebb, technikai jellegű pontosítást is tartalmaz. Ezek érintik többek között a fajok megnevezését, a hatósági eljárásokat és a vadgazdálkodás egyes részletszabályait.
A módosítások nem alakítják át teljesen a vadászat rendszerét, de több gyakorlati kérdésben új szabályokat vagy pontosításokat hoznak. Ezekre a vadászoknak, a hivatásos vadászoknak és a vadászatra jogosultaknak már a következő vadászatok megszervezésekor figyelniük kell.



