A gyerekeket nem elég megtanítani arra, mi az erdő, milyen állatok élnek benne, vagy hogyan működik egy ökoszisztéma. Ki is kell vinni őket a természetbe. Fára kell mászniuk, nyomokat keresniük, bogyókat gyűjteniük, meg kell tapasztalniuk az erdő hangjait, illatait, és saját élményeken keresztül kell megérteniük, hogy az ember is része a természetnek.
Dániában éppen erre épül egy nagyszabású országos kezdeményezés, amelyhez most a Dán Vadászszövetség is csatlakozott.
A FACE augusztus 26-i beszámolója szerint a vadászszövetség további 15 szervezettel, kutatóintézettel, alapítvánnyal és felsőoktatási intézménnyel együtt erősíti meg a Gyermekek és Természet Központját. A cél egy országos mozgalom létrehozása, amely minél több gyermeknek biztosít közvetlen természeti élményeket, tudást és olyan kötődést, amelyből később felelősség is születhet.
A program mérete önmagában is figyelemre méltó. A központ ötéves költségvetése 30 millió dán korona, amelyből a Villum Alapítvány és a Nordea Alapítvány egyenként 12,5 millió koronát biztosít. A partnerségben természetvédelmi szervezetek, egyetemek, oktatási intézmények, szabadtéri szervezetek és immár a vadászok is együtt dolgoznak.
A kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete azonban nem a rendelkezésre álló pénz nagysága.
Hanem az, hogy a természet megismerését közös társadalmi ügynek tekintik.
A Dán Vadászszövetség külön hangsúlyozza: a fenntartható hasznosítás és a természetvédelem nem egymással szembenálló dolgok. Ahhoz, hogy a következő generáció valóban védeni akarja a természetet, először meg kell ismernie, értenie és szeretnie azt. Ehhez pedig nem elegendő az osztálytermi oktatás.
Magyarországon is vannak értékes természetismereti és környezeti nevelési kezdeményezések. Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Iskolában az Erdő Program például országosan, több mint harminc minősített Erdészeti Erdei Iskola bevonásával viszi el az erdőpedagógiai foglalkozásokat az oktatási intézményekbe. A 6–14 éves korosztály számára ingyenesen elérhető programban az erdő, a biodiverzitás, a fenntarthatóság és az erdészek munkája is megjelenik.
Emellett számos helyi kezdeményezés, erdei iskola, vadászati és természetvédelmi bemutató, tábor és alkalmi program működik az országban.
A dán modellhez hasonló, a vadgazdálkodást, erdészetet, természetvédelmet, kutatást és közoktatást egyetlen hosszú távú, megfelelően finanszírozott országos programba szervező együttműködést azonban nehéz találni Magyarországon.
Pedig szakmai elképzelések nálunk is születtek.
A Magyar Vadászlap munkatársai korábban maguk is kidolgoztak egy országos természetismereti oktatási programot, amelynek célja az lett volna, hogy a gyerekek ne pusztán tankönyvekből ismerjék meg a hazai élővilágot, hanem szakemberek segítségével, közvetlen tapasztalatokon keresztül találkozzanak a vadon élő állatokkal, a vadgazdálkodással és a természet működésével. A program végül elsősorban pénzügyi okok miatt nem valósulhatott meg.
Pedig talán éppen ezen nem lenne szabad spórolni.
A dán központ 2024-es felmérése szerint a szülők mintegy fele szeretné, hogy gyermeke több időt töltsön a természetben – és nagyjából ugyanekkora arányban maguk a gyerekek is ezt szeretnék.
A kérdés tehát nem az, érdekli-e őket a természet. Hanem az, hogy mi, felnőttek megteremtjük-e számukra a lehetőséget arra, hogy valóban megismerjék.
Ezen az úton pedig a vadászoknak, erdészeknek mezőgazdálkodóknak és természetvédőknek nem egymás mellett, hanem egymással összefogva kéne elindulnia.
kép: https://www.face.eu
A gyerekeket nem elég megtanítani arra, mi az erdő, milyen állatok élnek benne, vagy hogyan működik egy ökoszisztéma. Ki is...
Több, a vadászok mindennapjait érintő szabály is megváltozik a Magyar Közlöny 2026. évi 119. számában megjelent 16/2026. (VIII. 27.) AÉM...
