Gímszarvasok a Cabañeros Nemzeti Parkban a vadászat betiltása után

Mi történik, ha megszűnik a vadászat? – Spanyolországban már keresik a választ

Öt évvel a kereskedelmi és sportvadászat megszüntetése után komoly vita alakult ki a spanyolországi Cabañeros Nemzeti Park gímszarvas- és vaddisznóállományának kezeléséről. A kérdés már az Európai Parlament elé is eljutott: hogyan lehet fenntartani egy természetvédelmi terület ökológiai egyensúlyát, ha kiesik az egyik korábbi állományszabályozási eszköz?

A mintegy 40 856 hektáros Cabañeros Nemzeti Park Spanyolország középső részén, Toledo és Ciudad Real tartományokban található. A spanyol nemzeti parkokra vonatkozó szabályozás alapján 2020 végétől megszűnt a területen a sport- és kereskedelmi célú vadászat. Az ezt követő években azonban egyre komolyabb vita bontakozott ki a nagyvadállomány kezeléséről.

A probléma középpontjában elsősorban a gímszarvas és a vaddisznó áll. Két, 2024-ben benyújtott petíció nyomán az Európai Parlament Petíciós Bizottsága is vizsgálni kezdte, hogy a kialakult helyzet veszélyeztetheti-e a nemzeti park természeti értékeit és az uniós természetvédelmi előírások teljesülését.

Brüsszelből is a helyszínre mentek

  1. február 16–18. között az Európai Parlament képviselőiből álló delegáció érkezett Spanyolországba. A képviselők Cabañeros állami és magántulajdonú területeit egyaránt felkeresték, és természetvédelmi szakemberekkel, kutatókkal, valamint földtulajdonosokkal is találkoztak.

A magas patássűrűséggel összefüggésben többek között a növényzet túlzott terhelése, a természetes felújulás visszaszorulása és a talaj állapotának romlása került előtérbe.

A hangsúly azonban nem egyszerűen a vadászat visszaállításán van. Az európai dokumentumok tudományos alapokon nyugvó vadgazdálkodást és megfelelő állományszabályozási mechanizmusokat sürgetnek.

Mit mond a tudomány?

Egy 2026-ban publikált, Cabañerosra készített modellezési tanulmány három lehetőséget hasonlított össze: a beavatkozás elmaradását, nagyragadozók visszatelepítését és a szabályozott, szelektív elejtést.

A modell szerint beavatkozás nélkül tovább növekedhet a patások biomasszája és fokozódhat a növényzetre, illetve a talajra nehezedő nyomás. A vizsgált forgatókönyvek közül a szabályozott elejtés eredményezte a leggyorsabb ökológiai javulást. Ez természetesen modellezési eredmény, nem annak bizonyítéka, hogy minden védett területen ugyanaz a megoldás alkalmazható.

A spanyol állam sem hagyja szabályozatlanul az állományt. A 2026-ban közzétett kezelési megállapodás a gímszarvas esetében ősszel legfeljebb 20 egyed/100 hektáros sűrűséget határoz meg célértékként. Kereskedelmi célú vadászat továbbra sem végezhető, de természetvédelmi állományszabályozás igen.

Betiltották a vadászatot, de az állományt továbbra is szabályozni kell

A nemzeti park vezetése vitatja, hogy Cabañeros egészében ellenőrizetlen túlszaporodásról lehetne beszélni. Az állami kezelésű La Raña területén a számlált gímszarvasok és vaddisznók törzsállománya a 2021–2022-ben mért mintegy 4000-ről körülbelül 1500-ra csökkent.

Fontos azonban, hogy ez nem egyszerű természetes állománycsökkenés eredménye. A 2023-ban elfogadott nagyvad-gazdálkodási terv alapján az állami területeken célzott állományszabályozást kezdtek. A három évre szóló program közel 5700 állat eltávolítását irányozta elő, amelyből 2026 februárjáig mintegy 5000 egyedet már elejtettek.

A szabályozás pedig folytatódik. A 2026–2027-es időszakra Cabañerosban további mintegy 900 gímszarvas és 250 vaddisznó állományszabályozásából származó vadhússal számolnak.

Vagyis a vadászat megszüntetése nem jelentette azt, hogy az emberi beavatkozás is megszűnhetett. Éppen ellenkezőleg: több ezer nagyvad célzott eltávolítására volt szükség ahhoz, hogy az állományt a meghatározott ökológiai célértékek felé közelítsék.

A spanyol szabályozás ráadásul több módszert is engedélyez: élve befogás mellett az egyéni- és társas vadászt is alkalmazható, igaz, ezt nem rekreációs vagy üzleti célú vadászatként, hanem természetvédelmi állományszabályozásként végzik.

Tehát a természetvédelem nem feltétlenül jelent beavatkozásmentességet. Ha egy nagyvadállomány sűrűsége meghaladja az élőhely eltartóképességét, maga a védendő élőhely kerülhet veszélybe. Ilyenkor pedig nem az a kérdés, hogy szükség van-e gazdálkodásra, hanem az, hogy milyen, tudományosan megalapozott beavatkozás szolgálja legjobban a természetvédelmi célokat.

Források: Európai Parlament Petíciós Bizottsága; Organismo Autónomo Parques Nacionales (OAPN); Boletín Oficial del Estado (BOE); Journal for Nature Conservation; EFE; ABC Toledo – Castilla-La Mancha; FACE Europe.

Kép: 123rf.com


Fontos Önnek a hiteles, szakmai vadászati tájékoztatás? Támogassa a Magyar VADÁSZLAP működését a Vadászlap Donably oldalán ide kattintva!

 

Megosztás

További hírek

Gímszarvasok a Cabañeros Nemzeti Parkban a vadászat betiltása után

Mi történik, ha megszűnik a vadászat? – Spanyolországban már keresik a választ

Öt évvel a kereskedelmi és sportvadászat megszüntetése után komoly vita alakult ki a spanyolországi Cabañeros Nemzeti Park gímszarvas- és vaddisznóállományának...

róka és aranysakál monitoring

Rókákat és aranysakálokat vizsgálnak – országos monitoring indult

Országos parazitológiai monitoringprogram indult a róka- és aranysakálállomány vizsgálatára. A programban a vadászatra jogosultak is fontos szerepet kapnak: a cél...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.