Október 1-je hagyományosan a magyar vadászév egyik legfontosabb dátuma. Egyszerre számos nagy- és apróvadfaj vadászati idénye kezdődik, az idei ősz azonban a megszokottnál jóval több bizonytalanságot tartogat. Miközben papíron most válik vadászhatóvá a fajok különösen széles köre, az aszály, a vízhiány, az élőhelyek állapota és az állategészségügyi problémák együttesen olyan helyzetet teremthetnek, amelynek gazdasági következményei is lehetnek a vadászatra jogosultak számára.
A hatályos vadászati szabályozás szerint október 1-jén kezdődik többek között a dámbika, -tehén és -borjú, az őzsuta és -gida, a mezei nyúl, a fácán és a fogoly vadászati idénye. Ugyancsak ettől a naptól vadászható a nyári lúd, a vetési lúd és a nagy lilik is. Mindeközben a gímszarvas több kor- és ivari kategóriájának idénye már szeptemberben megkezdődött, ahogy a tőkés réce és a szárcsa vadászata is korábban elindult. Vagyis október 1-gyel a vadászati év legintenzívebb időszaka kezdődik.
Csakhogy 2026 őszén a legfontosabb kérdés, hogy milyen állapotban vannak azok az élőhelyek, ahol mindennek történnie kellene?
A HungaroMet szeptember végi adatai szerint az aszályos nyár után a szeptember sem hozott érdemi fordulatot. Az ország nagy részén az elmúlt harminc nap csapadékhiánya 30–60 milliméter, a 90 napos hiány pedig helyenként 100–180 milliméter. A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek nedvességtartalma sokfelé mindössze a növények számára hasznosítható vízkészlet 10–20 százaléka.
Ennek a vadgazdálkodásra gyakorolt valamennyi következményét még nem látjuk.
Különösen érdekes kérdés a vízivad. A nagy lilik Magyarországon tömeges őszi és tavaszi átvonuló, legnagyobb számban éppen az alföldi vizes élőhelyeken jelenik meg. Első nagyobb csapatai rendszerint októberben érkeznek, majd a környezeti feltételektől függően időznek vagy vonulnak tovább.
Mi történik azonban akkor, ha a hagyományos pihenő- és éjszakázóhelyek egy része kiszárad, vagy a környező táplálkozóterületek állapota romlik?
Erre már van idei figyelmeztető példa. A Hortobágyi Nemzeti Park szeptember végén közölte, hogy a 2026-os aszály még a darvak vonulását is befolyásolhatja: a szárazság miatt kevesebb táplálék állhat rendelkezésükre, ezért akár hamarabb továbbindulhatnak.
A daru természetesen nem vadászható faj, de az előrejelzés a vonuló, vadászható fajokra nézve is igaz lehet. De a kérdés az, valójában hogyan reagálnak majd erre a helyzetre a nagy lilikek és a vetési ludak? Hol állnak meg, mennyi ideig maradnak, és mely területeket kerülik el?
Az alföldi apróvadas vadászterületeken az őszi-téli mezei nyúl-, fácán- és vízivad-vadászatokból származó vendégvadászati bevétel fontos része a gazdálkodásnak. Ha egy térség kevesebb vonuló vízivadat tart meg, vagy az aszály miatt romlanak az apróvad élőhelyi feltételei, annak közvetve gazdasági következménye is lehet. Ennek mértéke ma még nem számszerűsíthető, de a kockázattal érdemes számolni.
Ehhez társulnak az állategészségügyi problémák. Az afrikai sertéspestis továbbra is jelen van a magyar vaddisznóállományban. Bár a Nébih szeptember 21-én feloldotta a házisertés-kitörések miatt korábban kijelölt megfigyelési körzeteket, a hatóság egyértelművé tette, hogy a vírus a vaddisznók között továbbra is jelen van. A madárinfluenza miatt jelenleg nincs korlátozás alatt álló magyar település, ugyanakkor a Nébih korábban arra is figyelmeztetett, hogy a vírus a vadmadárállományban továbbra is jelen lehet.
Jelenleg tehát nincs szó arról, hogy ezek miatt országosan ellehetetlenülne a vadászat. De jól mutatják, hogy a vadgazdálkodás ma már egyre több, egymással összefüggő környezeti és járványügyi tényezőtől függ.
A Bibliában József történetében hét bő esztendőt hét szűk esztendő követett. A párhuzam persze csak képletes, de a magyar vadgazdálkodás elmúlt éveire nézve elgondolkodtató.
Aszály, vízhiány, élőhelyvesztés, járványok, emelkedő költségek – miközben a vadászatra jogosultaktól változatlanul elvárjuk a megfelelő állománykezelést, a vadkárok mérséklését, a járványügyi feladatokban való részvételt és a természetes élőhelyek fenntartását.
Október 1-jén tehát kezdetét veszi több vadászható fajnak a vadászati idénye, azonban a kérdés idén talán nemcsak az, hogy mire lehet vadászni, hanem egyre inkább az is: mire lesz lehetőségünk vadászni néhány év múlva, ha az élőhelyek ilyen ütemben változnak?
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati és vadgazdálkodási tájékoztatást, támogasd a Magyar Vadászlap munkáját a Vadászlap Donably oldalán!
Október 1-je hagyományosan a magyar vadászév egyik legfontosabb dátuma. Egyszerre számos nagy- és apróvadfaj vadászati idénye kezdődik, az idei ősz...
Franciaországban új rekordot döntött a vaddisznóteríték. A 2024/2025-ös vadászati idényben 881 372 vaddisznót ejtettek el, 2,1 százalékkal többet, mint egy...
