Az Európai Bizottság 2026-ban átfogó „stressztesztnek” vetette alá az Európai Unió két legfontosabb természetvédelmi jogszabályát, a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvet. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a több évtizede működő rendszer továbbra is megfelelően szolgálja-e a természetvédelmi célokat. Vajon csökkenthető-e a szabályozáshoz kapcsolódó adminisztráció és jogbizonytalanság. A folyamat a vadgazdálkodás szempontjából is figyelmet érdemel, hiszen számos, Magyarországon alkalmazott természetvédelmi előírás mögött közvetlenül ezek az uniós irányelvek állnak.
A Bizottság tájékoztatása szerint a stresszteszt három nagy kérdéskört érint. Az egyik a Natura 2000 területeken alkalmazott hatásvizsgálati és engedélyezési rendszer, a másik az irányelvek végrehajtásának, finanszírozásának és ellenőrzésének működése. A harmadik – vadgazdálkodási szempontból talán legfontosabb – terület a fajok védelmére, a kivételekre, valamint az irányelvek mellékleteinek módosítására vonatkozó szabályozás.
Ez utóbbi azért különösen lényeges, mert az uniós szabályok nem csupán azt határozzák meg, mely fajokat kell védeni, hanem azt is, hogy bizonyos fajok milyen feltételekkel hasznosíthatók, illetve mikor és milyen indokkal engedélyezhető eltérés az általános védelemtől.
Magyarországon a vadászható fajokat és a vadászati idényeket alapvetően a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg. A 79/2004. FVM rendelet külön nevesíti a közösségi jelentőségű vadászható fajokat is. Ide tartozik többek között a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a tőkés réce, a szárcsa, az örvös galamb, továbbá az aranysakál, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó.
A vadászati idények meghatározása ezért nem minden esetben kizárólag magyar belügy. Különösen a madárfajoknál kell összhangban maradni az uniós Madárvédelmi Irányelvvel, amely meghatározza a vadászható fajok körének és hasznosításának alapvető kereteit.
Jó példa erre a hazai vízivad-vadászat szabályozása is: a magyar végrehajtási rendelet külön felsorolja a nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyeket, közöttük a Fertőt, a Tatai Öreg-tavat, a Velencei-tó térségét, a Balatont, a Kis-Balatont és több más kiemelt területet.
Magyarországon a Natura 2000 hálózat szabályait elsősorban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a 275/2004. kormányrendelet ülteti át a hazai jogba. A rendszer célja a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek megőrzése.
A Natura 2000 területeken önmagában a vadászat nem tiltott, ugyanakkor a terület természetvédelmi célja elsőbbséget élvez, és a vadgazdálkodást is úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztesse a kijelölés alapjául szolgáló fajokat és élőhelyeket. A vadászati törvény maga is kimondja, hogy védett természeti területen a vadgazdálkodás során a természetvédelmi célokat érvényesíteni kell.
A Bizottság most éppen azt vizsgálja, hogy a Natura 2000-hez kapcsolódó engedélyezési és hatásvizsgálati rendszer minden esetben arányosan működik-e, illetve csökkenthető-e az adminisztratív teher a természetvédelmi célok sérelme nélkül.
Egyelőre nem lehet arról beszélni, hogy az Európai Unió enyhítené a természetvédelmi szabályokat. A Bizottság kifejezetten azt hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálat célja a rendszer egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele úgy, hogy közben a természetvédelmi követelmények magas szintje megmaradjon.
A vizsgálat eredménye azonban megmutathatja, hogy szükség van-e maguknak az irányelveknek a módosítására. Ez már valódi jelentőséggel bírhatna a vadgazdálkodás számára is: érinthetné az egyes fajok jogállását, a derogációs – vagyis kivételes engedélyezési – eljárásokat, a Natura 2000 szabályok alkalmazását, illetve akár az irányelvek mellékleteinek későbbi módosítását is.
Magyar szempontból ezért nem pusztán természetvédelmi kérdésről van szó. A magyar vadgazdálkodási szabályozás több ponton közvetlenül kapcsolódik az uniós joghoz, miközben számos részletszabály továbbra is hazai hatáskörben marad. Ha az EU a felülvizsgálat eredményeként nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, az Magyarország számára is lehetőséget teremthet egyes szabályok szakmai alapú újragondolására.
A stresszteszt jelentését az Európai Bizottság tervei szerint 2026 végén teszik közzé. Addig azonban fontos különválasztani a tényleges felülvizsgálati folyamatot attól az állítástól, hogy már eldőlt volna a természetvédelmi szabályok lazítása: ilyen döntés jelenleg nincs.
Kép: 123rf.com
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati és vadgazdálkodási tájékoztatást, támogasd a Magyar Vadászlap munkáját a Vadászlap Donably oldalán!
Az Európai Bizottság 2026-ban átfogó „stressztesztnek” vetette alá az Európai Unió két legfontosabb természetvédelmi jogszabályát, a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi...
Nem egyszerű vadászati jogszabály-módosításról indult vita Pennsylvania államban. Greg Rothman szenátor azt kezdeményezte, hogy a vadászathoz, horgászathoz és csapdázáshoz való...
