A német vadászszövetség jelentős változtatásokat sürget a fegyverjogi szabályozásban. A Deutscher Jagdverband szerint a hatóságoknak elsősorban az illegális fegyverek elleni fellépésre kellene koncentrálniuk, miközben a jogszerűen fegyvert tartó vadászok számára több jelenlegi előírás egyszerűsíthető lenne. A javaslatok között szerepel a hangtompítók, az éjszakai célzótechnika és a nagyobb tárkapacitás szabályozásának enyhítése is.
Több mint kétszáz kérdésben vizsgálják felül a fegyverjogot
A Német Vadászszövetség október 1-jén hozta nyilvánosságra álláspontját a német fegyvertörvény jelenleg zajló értékeléséről.
A szövetségi belügyminisztérium összesen 209 kérdést küldött ki a tartományoknak, hatóságoknak és érdekképviseleteknek. A vizsgálat rendkívül széles körű: érinti többek között a fegyvertartók megbízhatóságának ellenőrzését, az életkori feltételeket, az esetleges pszichológiai vizsgálatokat, a fegyvertárolást, a hangtompítókat, az éjszakai célzótechnikát, a tárakat, valamint a nemzeti fegyvernyilvántartás működését.
A DJV alapvető álláspontja szerint a jogalkotásnak világosabban külön kellene választania az illegális fegyverekkel kapcsolatos közbiztonsági problémákat a jogszerű, nyilvántartott fegyvertartástól. A szervezet ezért olyan bűnügyi statisztikát is sürget, amely külön mutatja a legálisan és illegálisan tartott fegyverek szerepét a fegyverrel elkövetett bűncselekményekben.
Hangtompító: már most is viszonylag egyszerű a rendszer
Németországban a vadászok helyzete a hangtompítók tekintetében már a 2020-as fegyverjogi módosításokkal jelentősen egyszerűsödött.
Érvényes vadászjeggyel a vadász a hangtompítót lényegében úgy szerezheti meg, mint egy vadászati célú hosszú lőfegyvert: nincs szükség előzetes bejegyzésre és külön indokolásra. A vásárlást követően azonban két héten belül kérni kell a hangtompító bejegyzését a fegyvertartási igazolványba.
A szabályozás további érdekessége, hogy egy vadász akár több hangtompítót is tarthat ugyanahhoz a kalibercsoporthoz. Ez például akkor lehet indokolt, ha különböző fegyverei eltérő csőmenettel rendelkeznek. Technikai lehetőség esetén sörétes fegyverhez is vásárolható hangtompító.
A vadászati alkalmazásnál azonban továbbra is vannak korlátok. A német szövetségi szabályozás szerint hangtompító vadászati célú használata alapvetően központi gyújtású fegyvernél megengedett. A tartományi vadászati jog ugyanakkor további korlátozásokat állapíthat meg. A DJV 2024-es összefoglalója szerint a korábbi tartományi tilalmak többségét már megszüntették, bár egyes tartományokban továbbra is külön szabályok vagy kivételek vannak érvényben.
A DJV most azt szeretné elérni, hogy a hangtompítók fegyverjogi kezelése még egyszerűbb és a vadászati gyakorlat számára életszerűbb legyen.
Éjjellátó és hőkamera: sokkal összetettebb a német rendszer
Talán még érdekesebb az éjszakai célzótechnika szabályozása.
A német fegyverjog 2020 óta lehetővé teszi a vadászok számára bizonyos éjjellátó és hőképalkotó előtéteszközök megszerzését, birtoklását, szállítását és – ahol a vadászati jog engedi – használatát. Ide tartoznak azok az eszközök is, amelyek közvetlenül a fegyverre szerelhetők, feltéve, hogy önálló irányzékuk nincs, hanem meglévő céltávcsővel együtt működnek.
Az úgynevezett „dual-use”, vagyis más célra – például megfigyelésre vagy fényképezésre – is használható előtét- és rátéteszközök engedély nélkül birtokolhatók, és nem kell azokat a fegyvertartási igazolványba bejegyezni. A kizárólag fegyverre szerelhető eszközök fegyverjogi besorolása szigorúbb, ugyanakkor érvényes vadászjeggyel ezekkel is jogszerűen rendelkezhet a vadász.
Van azonban egy fontos határ: a saját irányzójellel rendelkező digitális céloptika továbbra is tiltott a vadászok számára. Szintén tilosak azok a készülékek, amelyek a célt megvilágítják. Ide tartoznak az infravörös megvilágítók is, még akkor is, ha maga a fény emberi szemmel nem látható.
A tartományok döntik el, mire használható az éjszakai technika
A fegyverjogi engedélyezés még nem jelenti automatikusan azt, hogy az eszköz vadászaton mindenütt alkalmazható.
Németország szövetségi állam, ezért a vadászati szabályok jelentős részét a tartományok határozzák meg. A DJV összesítése szerint Baden-Württemberg, Brandenburg, Hessen, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Alsó-Szászország, Észak-Rajna–Vesztfália, Rajna-vidék–Pfalz, Saar-vidék, Szászország, Szász-Anhalt, Schleswig-Holstein és Türingia is lehetővé teszi valamilyen formában az éjszakai technika alkalmazását. A részletszabályok azonban tartományonként eltérnek, és több helyen elsősorban a vaddisznó vadászatára korlátozódnak.
Ez különösen az afrikai sertéspestis elleni védekezés, illetve a vaddisznóállomány szabályozása miatt vált jelentős kérdéssé.
A DJV most azt szeretné, ha a szövetségi fegyverjog még kevésbé korlátozná ezeket az eszközöket, és a tényleges vadászati felhasználásról elsősorban a vadászati szabályozás rendelkezne.
A nagyobb tárak szabályain is változtatnának
A német vadászszövetség a tárakra vonatkozó korlátozásokat is felülvizsgálná.
A jelenlegi fegyverjogi rendszer a központi gyújtású hosszú lőfegyvereknél főszabályként tiltja a tíznél több töltény befogadására alkalmas cserélhető tárakat. Központi gyújtású rövid lőfegyvernél a határ húsz töltény. A korlátozás nem ugyanígy vonatkozik a peremgyújtású fegyverek tárjaira.
A rögzített táras fegyvereknél is van különbség: a szabályozás elsősorban az öntöltő központi gyújtású fegyvereket érinti, míg egy hagyományos ismétlő vadászfegyvert nem azonos módon kezel.
A DJV azt szeretné, hogy a nagyobb tárak szabályait is a tényleges biztonsági kockázat és a vadászati használat figyelembevételével alakítsák át.
A vadászok számát sem korlátoznák fegyverszámmal
A német felülvizsgálat egy másik fontos eleme, hogy felmerült a vadászok által tartható hosszú lőfegyverek számának korlátozása is.
A DJV ezt határozottan ellenzi. Ugyancsak elutasítja az általános pszichológiai alkalmassági vizsgálat bevezetését a vadászok számára. A szövetség szerint egyik intézkedés sem javítaná mérhetően a közbiztonságot, ugyanakkor további adminisztratív terhet jelentene a fegyvertartóknak és a már most is leterhelt hatóságoknak.
Nem egyszerűen lazításról van szó
A DJV érvelésének központi gondolata az, hogy a fegyverjogban külön kell választani a fegyver jogszerű birtoklását és vadászati használatát az illegális fegyvertartásból fakadó közbiztonsági problémáktól.
A mostani folyamat még nem jogszabály-módosítás. A szövetségi belügyminisztériumnak először értékelnie kell a 209 kérdésre érkezett válaszokat, ami a DJV szerint önmagában több hónapos munka lehet. A jelenlegi német kormánykoalíció ugyanakkor korábban vállalta a fegyverjog továbbfejlesztését, ezért az értékelésből később konkrét törvénymódosítások is születhetnek.
Magyar vadászati szempontból elsősorban azért érdemes figyelni a német folyamatot, mert jól látszik rajta egy szabályozási irány: a fegyver birtoklásának általános biztonsági szabályait és a vadászati célú használat szabályait egyre inkább külön kezelik. Hogy Németországban ebből végül milyen könnyítések születnek, az a következő hónapok jogalkotási vitáiban dőlhet el.
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését a Vadászlap Donably oldalán!



