Tizennyolc év után ismét hivatalosan engedélyezett szafarivadászatot tartottak Angolában. Az afrikai ország az elmúlt években kezdte újjáépíteni vadgazdálkodási rendszerét, és ebben újra szerepet szán a szabályozott, kereskedelmi célú vadászatnak is. Az első engedélyezett szafari bevételének egy része közvetlenül az Angolai Vadászszövetség munkáját támogatta.
A lépés azért figyelemre méltó, mert Angola hosszú idő után jutott arra a következtetésre, hogy a vadon élő állatok fenntartható hasznosítása – megfelelő ellenőrzés mellett – nem ellentétes a természetvédelemmel.
A Dallas Safari Club tájékoztatása szerint a szervezet elnöke, Rick Warren és J. D. Yates nemrég vett részt Angola első hivatalosan engedélyezett szafarivadászatán a vadászati rendszer újraindítása óta.
Az országban 18 éven keresztül nem működött formális, szabályozott vadászati program. Angola hosszú polgárháborús időszaka és az azt követő évek jelentős károkat okoztak a vadállományban és a vadgazdálkodási infrastruktúrában is.
Az új rendszer kialakítása azonban már több éve zajlik. A mostani vadászatot megelőzően az Angola Hunters Association egy 14 napos szafarit ajánlott fel a Dallas Safari Club aukciójára. A nyertes licitet Rick Warren tette meg, a bevételt pedig az angolai vadászati szervezet működésének és a szabályozott vadászati rendszer újjáépítésének támogatására fordították.
A változás jogi alapját a 2024-ben elfogadott új vadászati és vadgazdálkodási szabályozás teremtette meg.
Az angolai elnök által kihirdetett 222/24. számú rendelet a vadászatot és a vadon élő állatok fenntartható kezelését egységes rendszerben szabályozza.
A jogszabály indokolása különösen figyelemre méltó. Angola ugyanis kifejezetten rögzíti, hogy a vadászatot nem lehet kizárólag negatív tevékenységként kezelni. Megfelelő szabályozás mellett szerepe lehet a vidéki családok megélhetésében, a turizmus fejlesztésében, valamint a vadállomány és annak élőhelyeinek kezelésében.
Ez jelentős szemléletváltás egy olyan országban, ahol hosszú időn keresztül gyakorlatilag nem létezett szabályozott kereskedelmi célú vadászat.
Az új angolai rendszer korántsem jelenti azt, hogy bárki bármilyen állatot elejthet.
A rendelet meghatározza a vadászati idényt, az engedélyköteles fajokat, a vadászati jogosultságokat és a különböző vadászati formákat. A szabályozás külön kezeli a megélhetési, a szakmai, a rekreációs és sportvadászatot, valamint a tudományos célú elejtést.
A vadászati idény főszabály szerint augusztus 1-jétől december 31-ig tart. Bizonyos veszélyeztetett vagy sérülékeny fajok elejtéséhez külön miniszteri engedély szükséges, és a hatóságok természetvédelmi okból korlátozhatják vagy teljesen felfüggeszthetik egy faj vadászatát.
A rendszer tehát éppen arra épül, hogy a vadászat csak meghatározott biológiai és gazdálkodási keretek között történhessen.
Angola nem titkolja azt sem, hogy a vadászatnak gazdasági szerepet szán.
A szabályozás lehetővé teszi vadászterületek, vadfarmok és úgynevezett game lodge-ok működtetését. A vadon élő állatok tartásának és tenyésztésének egyik kifejezetten meghatározott célja lehet a sport- és rekreációs vadászat, az ökoturizmus, illetve bizonyos feltételek mellett az állatok kereskedelmi hasznosítása is.
2025 novemberében az angolai mezőgazdasági minisztérium már külön együttműködési megállapodást kötött game farmok és game lodge-ok kialakításáról. A hivatalos indoklás szerint ezek célja az őshonos vadfajok állományának növelése, a fenntartható sportvadászat, az ökoturizmus és a helyi gazdaság élénkítése.
Vagyis Angola nem egyszerűen ismét lehetővé tette a vadászatot. Olyan gazdasági rendszert próbál felépíteni, amelyben a vadon élő állatok fennmaradása közvetlen értéket jelent a földhasználóknak, a vadgazdálkodóknak és a helyi közösségeknek.
A kereskedelmi célú vadászat mögött álló természetvédelmi gondolat egyik alapja egyszerű: ha egy vadállomány hosszú távon jövedelmet termel, akkor gazdasági érdek fűződik annak fenntartásához és élőhelyének megőrzéséhez.
Ez különösen Afrikában fontos kérdés. A természetes élőhelyeknek ugyanis számos más területhasználati formával – mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, bányászattal vagy települések terjeszkedésével – kell versenyezniük.
Ha a vadon élő állatok nem jelentenek semmilyen közvetlen hasznot a területet használó embereknek, hosszú távon sokkal nehezebb indokolni, miért maradjon meg természetes állapotában az adott terület.
A szabályozott vadászat egyik lehetséges szerepe éppen az, hogy gazdasági értéket rendeljen a vadállomány fennmaradásához.
A mostani angolai fejleményt ugyanakkor nem érdemes túlértékelni. Egyetlen sikeresen megszervezett szafari még nem bizonyítja, hogy Angola új vadgazdálkodási rendszere hosszú távon működni fog.
Ehhez azt kell majd látni, hogy növekednek vagy stabilizálódnak-e a vadállományok, csökken-e az illegális vadászat, javul-e az ellenőrzés, megmaradnak-e a természetes élőhelyek, illetve valóban visszaforgatják-e a vadászatból származó bevételek egy részét vadgazdálkodásba és helyi fejlesztésekbe.
A mostani vadászat jelentősége ezért elsősorban szimbolikus: Angola közel két évtized után ismét a szabályozott vadászatot is a vadgazdálkodás egyik eszközének tekinti.
A természetvédelemről sokáig gyakran úgy beszéltek, mintha annak egyetlen lehetséges formája a vadon élő állatok teljes hasznosítási tilalma lenne. Egyre több országban azonban ismét megjelenik az a megközelítés, amely a természetvédelmet, az aktív vadgazdálkodást és a fenntartható hasznosítást nem egymással ellentétes fogalmaknak tekinti.
Ennek egyik formája a kereskedelmi célú vadászat is.
Nem azért, mert minden vadászat automatikusan természetvédelmi tevékenység lenne, hanem azért, mert egy megfelelően szabályozott rendszer bevételt teremthet a vadállomány kezelésére, az orvvadászat elleni fellépésre, az élőhelyek fenntartására és a vidéki közösségek számára.
Angolának most ezt kell bizonyítania.
Ha az új rendszer képes arra, hogy a vadászatból származó bevételt ténylegesen visszaforgassa a vadállomány és az élőhelyek kezelésébe, akkor az ország példája újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a fenntartható vadászat nem feltétlenül a természetvédelem ellenfele, hanem annak egyik finanszírozási és kezelési eszköze is lehet.
Ehhez azonban nem szándéknyilatkozatokra, hanem évek múlva mérhető vadállományokra, megőrzött élőhelyekre és működő helyi gazdaságokra lesz szükség.
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését a Vadászlap Donably oldalán!
Tizennyolc év után ismét hivatalosan engedélyezett szafarivadászatot tartottak Angolában. Az afrikai ország az elmúlt években kezdte újjáépíteni vadgazdálkodási rendszerét, és...
Románia 2026-ra 859 barnamedve megelőzési célú elejtését engedélyezte, további 110 egyed pedig közvetlen veszélyhelyzet esetén távolítható el. A számok önmagukban...
