Horvátország enyhített az afrikai sertéspestis miatt korábban bevezetett országos vaddisznóvadászati korlátozásokon, de a magasabb járványügyi kockázatú keleti térségekben továbbra is szigorú szabályok maradnak érvényben. A döntés magyar szempontból különösen fontos, hiszen az érintett horvát vármegyék közül több közvetlenül határos Magyarországgal, miközben az ASP az elmúlt hónapokban Baranya, majd Bács-Kiskun vármegye vaddisznóállományában is megjelent.
A horvát mezőgazdasági, erdészeti és halászati minisztérium szeptember 23-án módosította az augusztus végén bevezetett intézkedéseket. Az eredeti szabályozás szerint Horvátország egész területén tilos volt részt venni vaddisznóvadászaton azoknak, akik sertést tartanak, illetve az egy háztartásban élő családtagjaiknak.
A szeptemberi módosítás ezt az általános tilalmat enyhítette. A kisebb járványügyi kockázatú területeken ismét részt vehetnek vaddisznóvadászaton a sertéstartó vadászok. Öt vármegyében azonban továbbra is érvényben maradt a korlátozás: Vukovár-Szerém, Eszék-Baranya, Bród-Szávamente, Verőce-Drávamente és Pozsega-Szlavónia területén. Ezekben a térségekben I. és III. típusú ASP-korlátozási zónák találhatók. A szabály az egész vármegyére vonatkozik akkor is, ha maga a korlátozási zóna csak annak egy részét érinti.
Horvátország egy másik járványvédelmi előírást országosan fenntartott. Azok, akik a 101 sertést tartó telep valamelyikén dolgoznak, továbbra sem vehetnek részt vaddisznóvadászaton Horvátországban.
A szabály indoka egyértelmű: a vadászterületről egy nagy létszámú sertéstelepre behurcolt vírus rendkívül súlyos gazdasági következményekkel járhat. A horvát minisztérium szerint az új rendszer célja éppen az, hogy a korlátozásokat a tényleges járványügyi kockázathoz igazítsák, miközben lehetővé teszik a vaddisznóállomány hatékonyabb szabályozását.
A magyar hatóság már 2025 nyarán kiemelten figyelte a horvát járványhelyzetet. Júliusban a magyar–horvát határ közelében fekvő Kácsfalu és Valpó térségében vaddisznókban is kimutatták az ASP vírusát. A pozitív esetek húsz kilométeren belül voltak a magyar határtól.
A Nébih akkor arra figyelmeztetett, hogy a térség vírusterheltsége jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a fertőzés a hazai vaddisznóállományban is megjelenjen. A magyar hatóság ezért már 2025 júliusában magas kockázatú területet jelölt ki Baranya vármegyében, összesen 15 vadgazdálkodási egységet érintve.
A Nébih 2026 januárjában újabb ASP-pozitív vaddisznókat azonosított Tésenfa külterületén, mindössze néhány tíz méterre a horvát határtól. A hatóság közleménye szerint a fertőzés a vaddisznók természetes mozgásával kerülhetett át Horvátországból Magyarországra.
Ez fontos összefüggés, mert az ASP terjedése nem áll meg az országhatáron. A vadon élő vaddisznó-populáció mozgása miatt a járvány elleni védekezést csak regionálisan lehet hatékonyan megszervezni.
Október 6-án újabb magyar fejleményről számolt be a Nébih. A laboratórium egy állománygyérítés során elejtett vaddisznóban mutatta ki az ASP vírusát Hercegszántó közigazgatási területén, közvetlenül az országhatár mellett.
Ez volt az első igazolt eset Bács-Kiskun vármegye területén, bár az érintett, 505050 kódszámú vadgazdálkodási egység baranyai részén korábban már két fertőzött állatot találtak. A teljes vadgazdálkodási egység 2025 novembere óta fertőzött kockázati besorolásban szerepel.
A horvát védekezés másik eleme, hogy egyes fertőzött és veszélyeztetett térségekben az állam 100 euró támogatást fizet minden elejtett vaddisznó után.
A jogosult vadászatra jogosultak 2026. április 1. és október 31. között elejtett és megfelelően mintázott vaddisznók után igényelhetik az összeget. Ez jól mutatja, hogy Horvátország az ASP elleni védekezés egyik kulcselemeként kezeli a vaddisznóállomány aktív szabályozását.
A vadászat tehát ebben az esetben nem járványügyi kockázat önmagában, hanem megfelelő biológiai biztonsági feltételek mellett éppen a védekezés egyik eszköze.
A dél-magyarországi és kelet-horvátországi helyzet egyre világosabban mutatja, hogy az afrikai sertéspestis kezelése nem lehet kizárólag nemzeti kérdés. A vaddisznók természetes mozgása, a mezőgazdasági munkák, az emberi közlekedés és a vadászati tevékenység mind hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez.
A vadászokra ezért kettős feladat hárul: egyrészt szükség van a vaddisznóállomány szabályozására és a mintavételre, másrészt a vadászat során különösen szigorúan kell betartani a járványvédelmi előírásokat.
A mostani horvát intézkedés éppen ezt az egyensúlyt próbálja megtalálni: ott korlátozzák a vadászatban való részvételt, ahol annak valóban jelentős járványügyi kockázata van, ugyanakkor nem akadályozzák szükségtelenül a vaddisznóállomány szabályozását az ország többi részén.
A magyarországi fertőzések miatt ennek a rendszernek az eredményeit nálunk is érdemes lesz figyelemmel kísérni.
Forrás: Horvát Mezőgazdasági Minisztérium
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését a Vadászlap Donably oldalán!
Horvátország enyhített az afrikai sertéspestis miatt korábban bevezetett országos vaddisznóvadászati korlátozásokon, de a magasabb járványügyi kockázatú keleti térségekben továbbra is...
Újabb veszettségesetet igazolt a Nébih Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A hatósági adatbázis szerint szeptember 30-án Milota térségében egy vörös rókában mutatták ki...
