Szarvas támadt egy 69 éves férfira Kárpátalján, a Técsői járás egyik erdős területén. Az állat agancsával többször megsebesítette a férfit, akit a helyszíni ellátás után kórházba szállítottak. Az támadás éppen a bőgési időszakra esett, amikor is a gímbikák erőteljes hormonális befolyás alatt vannak.
Az esetről a kárpátaljai sürgősségi egészségügyi szolgálat adott tájékoztatást. A közlés szerint a férfi az erdőben tartózkodott, amikor a szarvas rátámadt és agancsával megsebesítette. A kiérkező mentők többszörös sérüléseket, valamint nyílt, szakított és szúrt sebeket állapítottak meg. Összesen hét, agancs által okozott sérülést dokumentáltak. A férfi a homlokán, nyakán, mellkasán, hasán, valamint egyik könyökén, lábszárán és combján is megsérült.
A helyszíni sürgősségi ellátást követően hordágyon szállították a técsői járási kórházba további vizsgálatra és kezelésre. (vsn.ua)
Éppen a párzási időszakban történt
Az ukrán beszámolók nem közlik pontosan, milyen szarvasfajról volt szó, mindössze szarvast említenek.
Az időpont azonban különösen érdekes. A Kárpátokban a gímszarvas párzási időszaka jellemzően szeptember közepétől október közepéig-végéig tart. A térség nemzeti parkjai ebben az időszakban külön is felhívják a figyelmet a bikák megváltozott viselkedésére. (verkhovynskyi-park.in.ua)
A bőgés idején a bikák egymással versengenek a tehenek kegyeiért, területet és háremet védenek, és az év többi részéhez képest lényegesen ingerültebben viselkedhetnek. Ez azonban természetes, mely elsősorban a rivális bikák felé irányul, de egy váratlanul közel kerülő emberrel szemben is kialakulhat veszélyes helyzet.
A szarvas nem „támadó állat”
Az ilyen esetek ritkák, ezért nem érdemes belőlük arra következtetni, hogy a szarvas alapvetően veszélyes lenne az emberre.
A vadon élő állatok rendszerint igyekeznek elkerülni az embert. A párzási időszak, a sarokba szorított helyzet, egy meglepett vagy sérült állat azonban megváltoztathatja ezt a viselkedést.
A Kárpátokban ezért ősszel különösen fontos megfelelő távolságot tartani a szarvasoktól. Egy kifejlett bika akár 200-250 kilogrammot nyomhat, agancsa pedig a riválisokkal folytatott küzdelemben valódi fegyverként szolgál.
A mostani kárpátaljai eset pontos körülményei egyelőre nem ismertek, ezért azt sem lehet megállapítani, mi váltotta ki az állat reakcióját.
Az azonban biztos, hogy az őszi erdőjárás során nemcsak a szarvasbőgés látványa és hangja miatt érdemes figyelni: a vadon élő állatot mindig megfelelő távolságból kell megfigyelni.
Forrás: Kárpátaljai sürgősségi egészségügyi szolgálat (103 Закарпаття) közlése alapján.
Kép: Palotai Gergely
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését a Vadászlap Donably oldalán!



