A háború miatt korlátozott vadászat és a vadállomány szabályozásának nehézségei Ukrajnában egyre komolyabb kérdéseket vetnek fel. Lviv megyében a hatóságok szerint jelentősen megnőtt a rókák száma, az állatok pedig egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken. A helyzet a veszettség elleni védekezést is megnehezíti, és felvet egy fontos kérdést: mi történne, ha tartósan elmaradna a vadászati célú állományszabályozás?
A Lviv megyei közigazgatás október 15-i közleménye szerint a háborús időszakban jelentősen megnőtt a rókaállomány. A hatóságok becslése alapján jelenleg ezer hektáronként mintegy három róka él a térségben, miközben a helyben kívánatosnak tartott sűrűség 0,5–1 egyed.
A rókák egyre gyakrabban jelennek meg a településeken is, ami fokozott állategészségügyi kockázatot jelent.
A megyében 2022-ben 40, 2025-ben már 76 veszettségesetet regisztráltak. 2026 októberének közepéig 44 esetet igazoltak, ami ugyan 14-gyel kevesebb az előző év azonos időszakában mértnél, a háziállatok körében azonban nőtt a megbetegedések száma.
A hatóságok a helyzet egyik fontos tényezőjeként a rókaállomány növekedését jelölték meg.
Az ukrajnai helyzet azért is tanulságos, mert a háború kitörése óta számos területen korlátozták a vadászatot. A fegyverhasználat biztonsági kockázatai miatt a ragadozóállomány szabályozása is nehezebbé vált.
A róka úgynevezett generalista ragadozó. Ez azt jelenti, hogy rendkívül változatos táplálékforrásokat képes hasznosítani, és különböző élőhelyekhez tud alkalmazkodni. Kisemlősöket, madarakat, tojásokat, rovarokat, dögöt és növényi eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, de a települések környezetében az emberi eredetű élelemforrásokat is kihasználja.
Kedvező körülmények között ezért jelentős szaporodási és állománynövekedési képességgel rendelkezik.
A vadászat elmaradása csökkentheti az emberi eredetű állományapasztást, ami hozzájárulhat a rókák számának növekedéséhez. Ennek mértéke azonban függ a táplálékkínálattól, az élőhelyektől, a betegségektől és más természetes szabályozó tényezőktől is.
Az ukrajnai tapasztalat tehát nem azt bizonyítja, hogy vadászat nélkül minden ragadozóállomány szükségszerűen túlszaporodik, hanem azt mutatja meg, milyen problémák jelentkezhetnek, ha a vadgazdálkodási és járványügyi beavatkozások tartósan akadályozottá válnak.
A róka a veszettség egyik fontos vadon élő terjesztője Európában. A fertőzés elsősorban harapással, a fertőzött állat nyálával terjed, és az embert, valamint a háziállatokat is veszélyezteti.
Nagyobb rókasűrűség esetén több lehetőség adódhat az állatok közötti érintkezésre, ami megfelelő járványügyi körülmények között elősegítheti a vírus terjedését. A kapcsolat azonban nem automatikus: a fertőzés alakulását a vakcinázás, az állatok mozgása és a járványügyi intézkedések is jelentősen befolyásolják.
A háború Ukrajnában éppen ezeket a védekezési lehetőségeket nehezíti meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyes térségekben korlátozottá vált a vadon élő állatok vakcinázása, miközben az elhagyott háziállatok és a településekre húzódó vadállatok közötti érintkezések is gyakoribbá váltak.
A Lviv megyei hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy 2027. március 1-jéig folytatják egyes vadászható fajok – köztük a róka, a farkas, az aranysakál, a nyestkutya és a vaddisznó – állományának szabályozására irányuló intézkedéseket, a szükséges engedélyekkel.
Emellett a háziállatok vakcinázásának erősítését és a lakossági tájékoztatást is előírták.
A magyarországi gyakorlatban a róka vadászata szintén része a vadgazdálkodásnak, a veszettség elleni védekezés meghatározó eszköze pedig a vadon élő ragadozók szájon át történő vakcinázása.
Az ukrajnai helyzet arra figyelmeztet, hogy a vadgazdálkodás nem csupán a vadászatról szól. Az állományok folyamatos megfigyelése, a szükséges szabályozás és a járványügyi védekezés egyaránt fontos feladat.
A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy mi történne vadászat nélkül, hanem az is: ki és milyen eszközökkel végezné el azokat a vadgazdálkodási és állategészségügyi feladatokat, amelyekre továbbra is szükség van?
Források:
Támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!
Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati tájékoztatást, a vadgazdálkodás szerepének bemutatását és a természet értékeinek megőrzését, támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!
A háború miatt korlátozott vadászat és a vadállomány szabályozásának nehézségei Ukrajnában egyre komolyabb kérdéseket vetnek fel. Lviv megyében a hatóságok...
Első alkalommal rendeztek Szent Hubertus-misét november 7-én az Arad megyei Ágya közelében található, 130 éves Főhercegi Emlékkápolnánál. A kezdeményezés célja,...
