Jelentős győzelmet aratott a brit vadászati érdekképviselet a Natural Englanddel szemben. Az angol Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az állami természetvédelmi hatóság jogellenesen járt el fácán és vörös fogoly kibocsátására vonatkozó engedélyezési eljárásokban. A döntés jelentősége azonban messze túlmutat a brit apróvad-vadászaton: arra figyelmeztet, hogy a természetvédelmi célokra hivatkozó hatóságok sem léphetnek túl a jogszabályokban meghatározott hatáskörükön.
A vitát az váltotta ki, hogy a Natural England sajátosan értelmezte a tenyésztett madarak „kibocsátásának” fogalmát. A hatóság álláspontja szerint a madarak már akkor kibocsátottnak minősülhetnek, amikor biztonságosan kialakított, zárt nevelőbe (felülről nyitott volier) kerülnek, vagyis még azelőtt, hogy ténylegesen kiengedték volna őket a vadászterületre. Emellett olyan engedélyezési feltételeket is meghatározott, amelyek bizonyos időpontok előtt korlátozták a madarak helyszínen történő tartását a különleges rendeltetésű madárvédelmi területeken és azok 500 méteres környezetében.
A legnagyobb angol érdekképviselet, a British Association for Shooting and Conservation, vagyis a BASC szerint a hatóság ezzel nem egyszerűen szigorúan alkalmazta a szabályokat, hanem új tartalmat adott a törvénynek. A bíróság végül ennek az érvelésnek adott helyt. A bíróság kimondta, hogy a Natural England tévesen értelmezte a jogszabályokat, és nem tilthatta volna meg engedélyezési feltételekkel a madarak szabad területre történő kibocsátást megelőző helyszíni tartását. A bíró a hatóság eljárását „ésszerűtlennek” minősítette, mivel az félreértelmezte saját jogköreinek határait.
A döntés nem azt jelenti, hogy a fácánok és foglyok kibocsátását ne lehetne természetvédelmi vagy állategészségügyi feltételekhez kötni. Angliában a védett területeken és azok közelében végzett kibocsátást jelenleg is szigorú előírások szabályozzák. Az engedély többek között meghatározhatja a kibocsátható madarak mennyiségét és madárinfluenza-veszély esetén vizsgálatokat is előírhat. A bíróság csupán azt tette világossá: a hatóság kizárólag olyan korlátozásokat alkalmazhat, amelyekre a jogszabály valóban felhatalmazza.
Magyarországon szintén szabályozott keretek között történhet a fácán, a fogoly, a vörös fogoly és a tőkés réce mesterséges tenyésztése és kibocsátása. A tervezett kibocsátást az éves vadgazdálkodási tervben is szerepeltetni kell, elkülönítve a vadászati célú kihelyezést a természetes állomány pótlását szolgáló tevékenységtől.
A hazai szabályozás arra is kitér, hogy a fácántyúk csak vadászati célú kibocsátás esetén, legfeljebb a kibocsátott mennyiség erejéig, a kibocsátóhelytől számított meghatározott körzetben vadászható. Ez azt mutatja, hogy a mesterséges vadtenyésztés Magyarországon sem korlátlan tevékenység, hanem tervezéshez, nyilvántartáshoz és hatósági ellenőrzéshez kötött vadgazdálkodási eszköz.
A brit ítélet ezért Magyarország számára is fontos tanulságot hordoz. A vadgazdálkodás, az állat- és járványvédelem, valamint a természetvédelem érdekeit össze kell hangolni, de ezt világos, szakmailag indokolt és jogszabályokon alapuló előírásokkal kell megtenni. A hatóság feladata nem a törvény tartalmának önkényes kiterjesztése, hanem annak következetes végrehajtása.
A természetvédelmi cél önmagában nem tehet jogszerűvé bármilyen korlátozást. A jó szabályozásnak egyszerre kell védenie az élőhelyeket, biztosítania a vadállomány egészségét, és kiszámítható működési feltételeket teremtenie azok számára, akik a vadgazdálkodási munkát a területen ténylegesen elvégzik.
Kép:123rf.com
Ki alakítja a vadgazdálkodás és vadászat szabályait? A szakemberek, akik nap mint nap a természetben dolgoznak, vagy azok a civil...
Jelentős győzelmet aratott a brit vadászati érdekképviselet a Natural Englanddel szemben. Az angol Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az állami természetvédelmi...
