Ha szóba kerül a vadászat társadalmi szerepe, többnyire, a vadlétszám szabályozásáról, a trófeákról esetleg a természetvédelemről esik szó. Pedig van egy olyan terület, amelyről meglepően ritkán beszélünk, holott mindenkit érint: a vadászat élelmiszer-termelő szerepe.
Egy frissen megjelent, lektorált tudományos kutatás most számszerűen is megmutatta ennek jelentőségét. A People and Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint az Egyesült Államok szabályozott nagyvad-vadászata évente 235 760 tonna fogyasztható vadhúst biztosít. Ez közel 1,4 milliárd adag ételnek felel meg, amelynek piaci értéke meghaladja a 3,2 milliárd amerikai dollárt. A kutatás szerzői szerint a vadászatot nem csupán természetvédelmi vagy rekreációs tevékenységként kellene értelmezni, hanem olyan ökoszisztéma-szolgáltatásként is, amely kézzelfogható módon hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz.
A kutatás eredményei Magyarország számára is különösen érdekesek. A 2024/2025-ös vadászati évben hazánkban több mint 13 000 tonna vadhús került értékesítésre vagy saját felhasználásra. Ez önmagában is figyelemre méltó mennyiség, de még beszédesebb, ha másképp fogalmazzuk meg: ennyi húsból több tízmillió adag étel készülhet. A vadgazdálkodás tehát nem csupán a vadállomány fenntartását szolgálja, hanem jelentős mennyiségű, kiváló minőségű élelmiszert is előállít.
Különösen érdekes, hogy mindez olyan húsból származik, amely a természetes környezetében élő állatokból kerül az asztalra. A vad nem istállóban nevelkedik, nem mesterségesen összeállított takarmányon nő fel, nem igényel intenzív állattartó telepeket vagy nagyüzemi tartást. A vadhús ezért nemcsak fenntartható, hanem táplálkozás-élettani szempontból is rendkívül értékes. Az amerikai kutatás szerint a vadon élő állatok húsa általában magasabb fehérjetartalmú és alacsonyabb kalóriatartalmú, mint a legnagyobb mennyiségben fogyasztott haszonállatoké.
Az elmúlt években egy másik fontos tanulságra is rámutatott a hazai gyakorlat. Az afrikai sertéspestis elleni védekezés miatt Magyarországon az elejtett vaddisznók jelentős részét – még akkor is, ha laboratóriumi vizsgálatuk negatív eredményt adott – járványvédelmi okokból meg kellett semmisíteni. Ez azt jelenti, hogy akár több tízezer kilogramm kiváló minőségű élelmiszer esett ki a rendszerből, jól érzékeltetve, milyen jelentős élelmiszer-termelő kapacitást képvisel a vadgazdálkodás.
Miközben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható élelmiszer-előállítás, a helyi alapanyagok felhasználása és az élelmezésbiztonság kérdése, a vadhús még mindig méltatlanul kevés figyelmet kap. Pedig a vadgazdálkodás egyik legfontosabb eredménye éppen az, hogy megújuló természeti erőforrásból állít elő magas biológiai értékű élelmiszert, miközben a vadállomány szabályozását, az élőhelyek fenntartását és a mezőgazdasági károk mérséklését is szolgálja.
A tanulmány szerzői ezért arra a következtetésre jutnak, hogy a szabályozott vadászat szerepe nagyobb elismerést érdemel az élelmezésbiztonságról, az ökoszisztéma-szolgáltatásokról és a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló szakmai párbeszédben.
Kép: 123rf.com



