A tegnapi napon a vadásztársadalom figyelmét elsősorban Gajdos László kotorékozással kapcsolatos kijelentése kötötte le. Eközben azonban egy másik, a teljes hazai sertéságazat és a vadgazdálkodás szempontjából is kiemelkedően fontos hír szinte észrevétlen maradt: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tovább enyhítette az afrikai sertéspestis (ASP) júniusi kitörése miatt elrendelt korlátozásokat.
Június elején a Nébih első alkalommal mutatta ki az afrikai sertéspestis vírusát magyarországi házisertés-állományban. A fertőzés a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj település egyik sertéstelepén jelent meg, ami azonnali járványügyi intézkedéseket vont maga után. A teljes állomány felszámolása mellett védő- és megfigyelési körzeteket jelöltek ki, miközben a fertőzés környezetében működő vadászatra jogosultak számára rendkívül szigorú vaddisznóállomány-csökkentési kötelezettséget írtak elő. A cél egyértelmű volt: minimálisra csökkenteni annak esélyét, hogy a vírus a vad- és házisertés között tovább terjedjen.
Most újabb, kedvező fordulat következett. A Nébih tájékoztatása szerint megszűnt a Vállaj körül kijelölt védőkörzet, majd ezt követően a megfigyelési körzet is. Erre azért nyílt lehetőség, mert a júniusi kitörés óta újabb fertőzést nem igazoltak a térségben. Bár az érintett terület egyelőre továbbra is az Európai Unió III. típusú korlátozás alatt álló övezetéhez tartozik, Magyarország várhatóan szeptemberben kezdeményezheti ennek feloldását is az Európai Bizottságnál. A végső döntést az uniós szakbizottság hozza meg, amennyiben a kedvező járványügyi helyzet fennmarad.
A mostani enyhítés jól mutatja, hogy az afrikai sertéspestis elleni védekezés csak több szereplő összehangolt munkájával lehet eredményes. A sertéstartók fegyelmezett járványvédelmi munkája és a hatósági intézkedések mellett ebben meghatározó szerep jutott a vadgazdálkodóknak és a hivatásos vadászoknak is. Az érintett vadászterületeken végrehajtott intenzív gyérítés, az elhullott egyedek folyamatos felkutatása, a mintavételek és a monitoring mind azt a célt szolgálták, hogy a vírus ne tudjon továbbterjedni a vadon élő és a házisertés-állomány között.
Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a vadászok szerepe az ASP elleni védekezésben jóval túlmutat a vadállomány szabályozásán. A fertőzött vagy elhullott vaddisznók felderítése, a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták biztosítása, valamint a járványügyi előírások betartása mind olyan feladat, amely nélkül a betegség visszaszorítása elképzelhetetlen lenne.
A mostani korlátozás-feloldás ezért nemcsak az érintett sertéstartók számára kedvező hír, hanem annak is bizonyítéka, hogy a hatóságok, az állattartók és a vadászatra jogosultak együttműködése képes kézzelfogható eredményeket elérni az egyik legsúlyosabb állategészségügyi kihívás kezelésében. Remélhetőleg a következő hónapokban az uniós korlátozások további enyhítésére is sor kerülhet.
Kép: 123rf.com
A tegnapi napon a vadásztársadalom figyelmét elsősorban Gajdos László kotorékozással kapcsolatos kijelentése kötötte le. Eközben azonban egy másik, a teljes...
Az elmúlt napokban több olyan hír is érkezett a Brit-szigetekről, amelyek ugyan különböző fajokról szólnak, mégis ugyanarra a következtetésre vezetnek:...
