Ukrajnában egyre több régióban kezdik újra engedélyezni a vadászatot, amelyet a háború kitörése után az ország nagy részén felfüggesztettek vagy jelentősen korlátoztak. Október elején Poltava megyében is megnyitották a vadászati idényt, miközben más térségekben továbbra is komoly korlátozások vannak érvényben. A helyzet jól mutatja, milyen gyorsan felborulhat egy vadgazdálkodási rendszer, ha évekre megszűnik a tervezett hasznosítás és az állomány szabályozása.
Poltava megyében 2026. október 1-jével újra megnyitották a vadászati idényt. A vadászatot egyelőre szigorú korlátozások mellett engedélyezik: csak szombaton és vasárnap lehet vadászni, a jelenlegi tervek szerint december 31-ig.
Az első hétvégén a rendőrség 132 vadászt ellenőrzött. Az akciókban több mint harminc rendőr vett részt, akik elsősorban a fegyverek jogszerű tartását, a vadászati dokumentumokat és a biztonsági előírások betartását vizsgálták.
A fokozott ellenőrzés nem meglepő. Ukrajnában a vadászat ma nemcsak vadgazdálkodási, hanem közbiztonsági kérdés is: a háborús környezet miatt a fegyverhasználat, az erdők látogatása és bizonyos térségek megközelítése is külön szabályokhoz kötött.
Oroszország 2022-es inváziója után Ukrajnában a vadászatot számos régióban teljesen felfüggesztették. Ennek egyik oka a rendkívüli biztonsági helyzet volt, de legalább ilyen fontos problémát jelentettek az elaknásított területek, az erdőtüzek, a katonai műveletek, valamint az, hogy sok területhez a vadgazdálkodók egyszerűen nem fértek hozzá.
2026 nyarán az ukrán hatóságok még arról számoltak be, hogy a vízivad- és egyéb szárnyasvad-vadászatot csak néhány régióban engedélyezték. Ezek közé tartozott Mikolajiv, Cserkaszi, Kárpátalja és Hmelnickij megye.
Az ország jelentős részén ugyanakkor továbbra sem volt lehetőség arra, hogy a korábbi rendszer szerint folytassák a vadállomány kezelését.
Első látásra logikusnak tűnhet az a feltételezés, hogy ha nincs vadászat, akkor a vadállomány automatikusan növekedni kezd. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb.
A vadállomány változását nemcsak a teríték határozza meg, hanem az élőhely állapota, a táplálék mennyisége, a betegségek, a ragadozók, az orvvadászat, a közúti elhullások és – Ukrajna esetében – közvetlenül a háborús események is.
A harcok által érintett térségekben az állatok élőhelyei pusztultak, erdők égtek le, a zaj és a katonai mozgások pedig jelentős zavaró hatást okoztak. Egyes területeken ugyanakkor éppen az emberi jelenlét csökkenése teremthetett időlegesen nyugodtabb körülményeket bizonyos fajok számára.
Ezért Ukrajna esetében nem beszélhetünk egyszerűen arról, hogy a vadászati tilalom miatt „elszaporodott a vad”.
A vadgazdálkodás újraindításának egyik különösen fontos területe a vaddisznóállomány kezelése.
Ukrajnában az afrikai sertéspestis évek óta jelen van, ezért a vaddisznóállomány nyomon követése és szabályozása járványvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű.
A vadászat teljes vagy részleges megszűnése olyan térségekben, ahol a vaddisznó jelen van, megnehezítheti az állomány szabályozását, a mintavételt és a betegségek korai felismerését is.
Ebből a szempontból a vadászat visszaállítása nem egyszerűen rekreációs kérdés. A vadászok a járványügyi monitoringban és az állományszabályozásban is szerepet játszanak.
Az ukrán vadgazdálkodási rendszer egyik legnagyobb problémája jelenleg az, hogy több év adatai nehezen hasonlíthatók össze.
A háború előtt működő állománybecslési rendszer számos térségben megszakadt. Vannak olyan területek, amelyek ma sem mérhetők fel biztonságosan, máshol pedig a korábban kialakított monitoringhálózat sem működik teljes kapacitással.
Ez azért fontos, mert vadászati hasznosítást csak akkor lehet felelősen újraindítani, ha legalább hozzávetőlegesen ismert az adott terület vadállományának állapota.
A vadászat újranyitása ezért Ukrajnában várhatóan fokozatos folyamat lesz. A biztonsági helyzet mellett régiónként azt is mérlegelni kell, hogy milyen állományok maradtak fenn, milyen mértékű hasznosítás engedhető meg, és hol van szükség inkább védelemre vagy állomány-helyreállításra.
A háborús helyzet egyik kevésbé látványos következménye a hatósági ellenőrzés gyengülése.
Ha egy területre sem a vadgazdálkodók, sem az erdészeti vagy természetvédelmi szakemberek nem tudnak rendszeresen kijutni, az illegális vadászat ellenőrzése is nehezebbé válik.
Ukrajnában ráadásul a háború miatt rendkívül sok fegyver van jelen a lakosság körében. Ez önmagában nem jelenti az orvvadászat növekedését, de a hatósági ellenőrzés szempontjából új kockázatot jelent.
Ez az egyik oka annak is, hogy az újra megnyitott régiókban a rendőrség már az első vadászati napoktól fokozottan ellenőrzi a vadászokat és a fegyverhasználatot.
Az ukrán példa talán legfontosabb tanulsága, hogy a vadászat hiánya önmagában nem jelent automatikusan jobb természetvédelmet.
A vadgazdálkodás ugyanis jóval több a vad elejtésénél.
Ide tartozik az állományfelmérés, a betegségek monitorozása, az élőhelyek kezelése, az állományok szabályozása, a vadkárok megelőzése, az orvvadászat elleni fellépés és a természetes populációk hosszú távú nyomon követése is.
Ha ez a rendszer évekre megszakad, a következmények nem feltétlenül azonnal jelentkeznek, de később komoly problémákat okozhatnak.
Ukrajnában most éppen azt látjuk, hogyan próbálják egy rendkívüli történelmi helyzet után újra felépíteni a szabályozott vadgazdálkodást.
Poltava és a többi megnyitott régió vadászata önmagában még nem jelenti azt, hogy Ukrajna visszatért a háború előtti rendszerhez. Sok térség továbbra is megközelíthetetlen vagy veszélyes, és a vadállományok állapotáról is hiányosak az adatok.
A következő évek egyik érdekes vadgazdálkodási kérdése ezért az lesz, hogyan változott a háború alatt Ukrajna nagyvad- és apróvadállománya, és milyen mértékű állománykezelésre lesz szükség azokon a területeken, ahol a normál vadgazdálkodás hosszú időre megszakadt.
Az ukrán példa arra is figyelmeztet, hogy a természetet nem feltétlenül elég magára hagyni. A fenntartható gazdálkodáshoz folyamatos adatokra, szakmai jelenlétre és szükség esetén aktív beavatkozásra van szükség.
A vadászat fokozatos visszatérése Ukrajnában ezért nemcsak egy hagyományos tevékenység újraindulását jelenti, hanem a működő vadgazdálkodás helyreállításának egyik fontos lépése is lehet.
Fotó: illusztráció(123rf.com)
Támogasd a Magyar Vadászlap működését!
Ha fontosnak tartod a hiteles, független vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai kérdések bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap működését a Vadászlap Donably oldalán!
Szarvas támadt egy 69 éves férfira Kárpátalján, a Técsői járás egyik erdős területén. Az állat agancsával többször megsebesítette a férfit,...
Ukrajnában egyre több régióban kezdik újra engedélyezni a vadászatot, amelyet a háború kitörése után az ország nagy részén felfüggesztettek vagy...
