Az idén 43. alkalommal rendezték meg az IFSA (International Forestry Students’ Association) legnagyobb éves találkozóját az IFSS-t, vagy az International Forestry Students’ Symposiumot. Minden év nyarán az egész világból erdészhallgatók gyűlnek össze ekkor, s így az idén is 100 fő feletti részvevőt számolhatott az esemény. Az Erdész Hallgatók Nemzetközi Szövetség Soproni Helyi Csoportjának képviselői is részt vettek az idén nyáron a július 28. és augusztus 10. között megrendezett találkozón.
A szimpózium során a szövetség megtartotta 26. általános éves közgyűlését, amely keretén belül a két hét alatt 4 plenáris ülésre került sor. A Fülöp-szigeteken megtartott közgyűlés ünnepélyes megnyitóján az IFSA elnöke, May Anne Then köszöntötte a résztvevőket, majd a helyi szervező bizottság elnöke, Steven Laranjo is üdvözölt mindenkit. Ezután beszámolókat hallhattunk a 2014-2015-ös ciklus tiszségviselőitől, a 7 IFSA régió (Észak-, Dél-Európa, Észak-, Dél-Afrika, Észak-, Latin-Amerika, Pacifikus-Ázsia) képviselőjétől és az IFSA-t más szervezetekkel (FAO, IUFRO, CIFOR) összekötő tisztektől. Ezen a napon tartott előadást még az Erdészeti Kutatási Szervezetek Nemzetközi Uniójának (IUFRO) elnöke, Dr. Michael Wingfield és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) erdészet politikai előadója, Dr. Yurdi Yasmi. Míg az egyik legnagyobb nemzetközi kutatóintézet elnöke az IFSA-IUFRO kapcsolat és az erdészeti oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet, addig a FAO képviselője Erdészet a változó világban címmel a fenntartható erdőgazdálkodásról, az erdő emberi életben betöltött szerepéről tartott előadást.
A 2. ülésen az alapszabályzat több téren való módosítása történt meg, az új stratégiai tervezet lett összeállítva. A következő megbeszélésen lehetett jelentkezni a 2015-2016-os ciklus tisztségeire, ahol a pályázók összefoglalták eddigi munkásságukat illetve a következő időszakra irányuló terveiket. Ezt követően a következő évi Szervező Bizottság tartott prezentációt az Ausztriában megrendeződő IFSS 2016-ról, majd megtörtént a felhívás az IFSS 2017 házigazda szerepére. A 4. plenáris ülésen szavazás volt a soron következő IFSA tisztségviselőkről, a regionális képviselőkről és az IFSS 2017 helyszínéről. A döntés alapján 2017-ben Dél-Afrikában kerül megrendezésre a szimpózium. A választottak megköszönték a bizalmat, és ismét beszámoltak jövőbeni terveikről.
A találkozó alatt 4 alkalommal workshop-on vettünk részt. E foglalkozások segítségével megismertük az IFSA felépítését, különböző tisztségviselőinek feladatát, illetve a szervezet szakmai és pénzügyi irányítását is. Különféle interaktív feladatok lehetőséget adtak arra, hogy belelássunk az IFSA egyes területeinek tevékenységébe. Kutatási, kommunikációs, publikációs és marketing teendőkről volt szó részletesen, ahol szabadon bárki új javaslatokat fogalmazhatott meg elképzeléseiről.
Az IFSS folyamán alkalmunk volt megosztani egymással erdőgazdálkodási ismereteinket, hazánk szakmai érdekességeit különböző prezentációkon keresztül. Mint az Erdőmérnöki Kar hallgatói Magyarország erdészeti igazgatásáról tartottunk egy poszter-prezentációt. Az erdőgazdálkodási irányítási rendszer szerkezetéről, felépítésről beszéltünk, az erdészeti hatóság feladatairól illetve a tulajdonosi szerkezetről, az állami – és magán-erdőgazdálkodás jellemzőiről számoltunk be.
A találkozó során számos felszólalást hallhattunk még. Vendéglátóink előadást tartottak a Fülöp-szigetekről, majd otthonuk erdőgazdálkodási tevékenységét mutatták be.
Megtudtuk, hogy a szigetvilág 7107 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, míg lakossága több mint 100 millió főt számlál. A népesség nagy számát Manilában, az ország fővárosában tapasztaltuk legjobban, ahol rendkívül nagy a szegénység és a munkanélküliség.
Az ország erdősültsége 25,6 %, 7,665 millió ha. Az erdőterület 4 típusból áll: nyílt erdő (56,2%), zárt erdő (35,7%), Mangrove-ültetvény (3,5%), egyéb ültetvény (4,6%). A tulajdonosi viszonyok szerint az erdőterületek 85%-a állami, 15%-a magánkézben van.
Az előadásokon kívül házigazdáink számos terepi programmal kívánták bemutatni erdeiket, a bennük folyó gazdálkodást, valamint kultúrájukat, hagyományaikat.
Első alkalommal Pagbilao Kísérleti Mangrove Erdőbe vittek minket. Vezetőnk rövid előadást tartott nekünk. Elmondta, hogy 6 mangrove erdőtípust különböztetnek meg:
- Az elárasztott mangrove erdők szigeten helyezkednek el, amelyet gyakran mos el az árapály. Ezek a szigetek, félszigetek valójában kicsi és keskeny kiterjeszkedései a nagyobb szárazföldi területeknek.
- A szegély mangrove erdők képe a klasszikus az országban. Vékony szegélyként futnak a parti szakasz mentén.
- A törpe mangrove erdők valójában szegély mangrove erdők alacsony termőrétegű és tápanyag-mennyiségű talajon. Általában hidegebb klímában, a mangrovék elterjedésének legészakibb és legdélibb pontjain fordulnak elő.
- A folyami mangrove erdők ártereken állnak nagyobb patakok, folyók mentén. Kiterjedésük több kilométer hosszan benyúlhat a szárazföldi területekre. A legtöbb mangrove faj ebben a társulásban lelhető fel.
5.-6. A medence jellegű és a függő mangrove erdő igen közel áll egymáshoz. Vízgyűjtő helyeken találhatóak a szárazföld belsőbb területein. Az első típus az esős évszak alatt rendszeresen, míg a száraz évszak alatt alkalmanként van elöntés alatt. A függő típus esetében alapvetően az évszakok hasonló hatása figyelhető meg azzal a különbséggel, hogy sokkal magasabban helyezkednek el, így sokszor a víz hiánya illetve alacsonyabb állása figyelhető meg az előzőhöz képest.
A mangrove erdőknek jelentős ökológiai és ökonómiai szerepe van. A vízi élővilágra kedvező hatással van, menedéket és táplálékot nyújt halaknak, ezáltal a halászatot is pozitívan támogatja. Védik a parti életközösségéket a viharoktól, a hullámok és az apály-dagály jelenség romboló hatásától. Rekreációs hatásai is szót érdemelnek, hiszen a mangrove erdők állatvilága kielégítő élményt szolgáltat a vadvilág szerelmesei számára. Mindezek mellett értékes faanyag termelhető ki, bár nem ez az elsődleges szempontjuk. Megtudtuk, hogy egyes erdőtípusoknál a lehullott magokat begyűjtik még a dagály előtt, mert a vízmozgás elvinné az adott területről, így elmaradhatna a természetes felújulás. A begyűjtött szaporítóanyagot ezt követően különböző magasságig nevelik, hogy a tartós vízborítás ne jelentsen gondot az ültetésnél. Ezt mi is megtapasztaltuk, ugyanis lehetőségünk nyílt mangrove csemeteültetésre az ottani öbölben.
Következő hosszabb túra alkalmával a Los banos-i Erdészeti Egyetem felett magasodó Makiling inaktív vulkanikus hegyre mentünk fel, a Makiling Botanikus-kertbe. Itt a Környezeti és Természeti Erőforrások Minisztériuma alá tartozó, 1987-ben megalakult Ökoszisztéma Kutatási és Fejlesztési Hivatal munkatársai voltak kísérőink.
Megismertünk különböző bambusz fajokat, illetve azok felhasználását. Megtudtuk, hogy az óriás bambuszt a bútoripar hasznosítja, míg a kisebb méretű fajok különböző kézműves termékek előállítására szolgálnak. Láthattuk a Fülöp-szigetek jelképének tartott Pterocarpus indicus fafajt. Ha felsértjük e faj kérgét, vörös nedv kezd el folyni belőle, amely a spanyol gyarmatosítók elleni harcban elhunyt filippínók vérét jelképezi. Csemetekertjükben is körbevezettek minket, ahol különféle ültetési eljárásokat mutattak be.
A szakmai programok során megfordultunk az egyetem Természettudományi Múzeumában. Változatos gyűjteményt láthattunk több, mint 200 ezer fülöp-szigeti állatfajjal, növénnyel, mikroorganizmussal és egyéb élőlényekkel, amely nagyon jól mutatja az ország gazdag biodiverzitását. Ez a hely kutatások, dokumentumok és információk forrásaként is szolgál egyaránt.
A volt spanyol gyarmaton az egyik legjelentősebb exportcikk a rizs. Jelenleg a világ 8. exportőre 2,8%-os részesedéssel a rizstermelésből. A terepi programok részeként elvittek minket a Nemzetközi Rizs-kutatási Központba. Az intézmény célja különféle kísérleteivel a szegénység és az éhezés csökkentése, a rizstermelők és fogyasztók egészségi állapotának javítása, valamint a rizstermelés fenntarthatóságának biztosítása.
A találkozó alatt egy nemzetközi estre is sor került, ahol a résztvevő országok képviselőiként mindenki bemutathatta hagyományait, tradicionális ételeit, italait. Az Erdész Himnusz eléneklése után rövid beszédet tartottunk egyetemünkről, az Erdőmérnöki Karon folyó oktatásról és természetesen a Selmeci hagyományokról, diákéletről. Az este folyamán megismerkedhettünk még egy helyi érdekességgel, a tinikling tánccal, ahol a táncosoknak bambusz rudak között kellett ugrálni virtuózan, miközben összeütik azokat.
A 43. Nemzetközi Találkozó alatt sok hasznos tapasztalattal gyarapodtunk. A más éghajlaton folyó gazdálkodást látva le lehetett vonni a következtetést, hogy mennyivel nehezebb gondoskodni itt az erdőtelepítésről, – felújításról és – kezelésről a szélsőséges időjárási viszonyok között, illetve a megfelelő gépesítettség hiányában. A rengeteg érdekesség mellett új kapcsolatok, barátságok is születtek. A jövőben reményeink szerint, ha nem is ekkora, de egy ehhez hasonló nemzetközi eseménynek otthona lehet majd alma materünk. Szeretnénk tavasszal a környező IFSA helyi csoportokat meghívni Sopronba, és bemutatni nekik az itt folyó oktatást, gyakorlati szakmai tevékenységet. Mivel a következő évi találkozó Ausztriában lesz, jövőre ez igen nagy esély arra, hogy minél többen tudjunk részt venni a találkozón, képviselve így nagyobb számban hazánkat, egyetemünket.
Ezúton is köszönjük támogatóinknak, hogy lehetővé tették a magyar részvételt az eseményen.
Forrás: IFSA Sopron LC
Támogatóink: Magyar VADÁSZLAP, Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány, Országos Erdészeti Egyesület, Andreas STIHL Kereskedelmi Kft., Utilis Kft., Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., Zétényi Zoltán, Erdő-Mező Online, FATÁJ Online, Forestpress Hírportál, Nimród Vadászújság,
