A Duna-Dráva Nemzeti Park egyik zászlós faja a fokozottan védett rétisas (Haliaetus albicilla), melynek legerősebb kárpát-medencei állománya a Dél-Dunántúlon található. Most bekamerázták az egyik gemenci rétisas fészket. Sasoljon fotelből!
A Gemenci erdőben kihelyezett kamera segítségével betekintést nyerhetünk e ritka, méltóságteljes ragadozó madár család mindennapjaiba, a fészeképítéstől a tojásrakáson és költésen át a fiókák felneveléséig. Láthatjuk a fiókanevelés szépségét és küzdelmes napjait egyaránt.
Reméljük az itt felcseperedő fióka/fiókák végül egészségesen kirepülnek, és így egy újabb sikeres lépést tesz a hazai természetvédelem és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország természeti értékeinek hatékony védelméért. Természetesen a kamera hatalmas segítséget nyújt a kutatók számára is, hiszen számos új ismerettel gazdagodhatunk a faj költési, táplálkozási szokásit illetően. Ez a tudás hozzájárul a fajt érintő fajvédelmi program hatékonyságának növeléséhez és reményeink szerint segít felderíteni és megelőzni a napjainkban oly gyakori mérgezéseket is.
A Park felhívja a figyelmet, hogy nem szándékoznak beavatkozni a természet rendjébe!
A vadon élő ragadozó madaraknál, így a rétisasnál is rendszeresen előfordul természetes okokból (betegség, gyengeség, rossz időjárás, predáció, stb.) 1-1 fióka, akár az egész fészekalj pusztulása. Ilyen esetekben nem avatkoznak közbe! Ha a költés sikerét emberi tényező akadályozná (fészek zavarása, mérgezés), akkor az Igazgatóság mérlegeli a beavatkozás szükségességét, és a természetvédelmi szakemberek, ornitológusok közösen kialakított véleménye alapján jár el. Kérjük, hogy pusztán az emberi jószívűség okán ne indítsanak mozgalmakat egy esetleges negatív szituáció miatt, hanem bízzanak a szakemberekben, akik a helyzet és a helyszín alapos ismeretében fognak dönteni!
Természetesen minden építő jellegű hozzászólást szívesen veszünk, és a program célja is ez: párbeszéd a sasok kapcsán, nem csak a sasokról! Valljuk, hogy a magyar emberek nélkül nem lehet a magyar természeti értékeket megvédeni!
A rétisas (Haliaeetus albicilla) Európa és hazánk legnagyobb ragadozó madara.
Szárnyfesztávja eléri a 220-230 cm-t, súlya pedig a 4-7 kg-ot! Röpte lassú, kimért, de vadászata során méreteihez képest meglepően gyors és fordulékony. Az idősebb madarak feje és nyaka egyre jobban kifakul, csőrük sárga, a faroktollak pedig 5 éves koruk után teljesen fehér lesznek. A fiatalok sötétbarnák, de a szórtan álló fehéres sárgás tollak miatt kissé „tarkának” tűnnek, csőrük és farkuk is sötét. A tojó nagyobb termetű, mint a hím.
A folyók, tavak, mocsarak szabdalta sík vidékek madara. Az 1800-as években még viszonylag gyakori volt, de a folyószabályozások, lecsapolások, vízrendezések, a szántóföldi mezőgazdaság nagy mértékű terjedésével egyre jobban megfogyatkozott. Az 1970-80-as években alig néhány pár költött csupán az ország legeldugottabb helyein. Az 1990-es évektől a célzott védelemnek és a faj egyre alkalmazkodó képesebbé válásának köszönhetően a költő párok száma folyamatosan emelkedik. Napjainkban már több mint 300 pár költ országszerte.
Hatalmas fészkét évtizedekig használja, és folyamatosan tatarozza, bővíti. Magassága és átmérője is meghaladhatja a 2,5-3 métert. Vastagabb és vékonyabb ágakat egyaránt felhasznál. A fészek bélése sásból, fűfélékből, nádból, és sokszor kukorica csuhéból áll.
A tojásrakás időszaka általában február közepére-végére esik. Az 1-3 tojáson 35-40 napig kotlik, a fiókák pedig kb. 10 hetes korukban repülnek ki.
Tápláléka elsősorban halakból és vízhez kötődő madarakból áll. Egyes párok gyakran „ráállnak” valamilyen könnyen elérhető zsákmányra, például mocsári teknősre. A téli időszakban szívesen fogyasztanak dögöt, vadászatok után kinn maradt zsigereket, és a sebzett vizi szárnyasokat is levadásszák. A legtöbb mérgezés is ebben az időszakban történik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai alapján az utóbbi 15 évben közel 100 mérgezett rétisas került kézre, és nem tudhatjuk mennyi a meg nem talált madarak száma!
Európai állománya növekvő tendenciát mutat, mely jó alkalmazkodó képességének is köszönhető. Kárpát-medencei populációja független az északkelet-európai és skandináv populációktól. Megőrzésében Magyarországnak kulcsszerepe van!
Forrás: greenfo.hu
1 hozzászólás
Tisztelt Vadászlap!
Ez a fészek nem “gemenci” hanem a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Paksi Atomerőmű szomszédságában a Csámpai Béri Balogh Ádám Természetvédő és Vadásztársaság területén található.
Üdvözlettel:Vass Zoltán