Még el sem fogadta a környezetvédelmi minisztérium a problémás medvék elejtését szavatoló rendeletet, egyes udvarhelyszéki vadásztársulatok máris tiltakoznak a dokumentum tartalma ellen. Egyebek mellett az egyesületenként meghatározott elejtési keretek hiányát, a bürokratikus eljárást és azt kifogásolják, hogy nem értékesíthető a leterített nagyvad.
Több társulat vezetője is kijelentette, ilyen feltételek mellett egyetlen medve terítékre hozására sem kérnek engedélyt. „Mi egyetlen medve elejtését sem fogjuk kérni, hiába is hagyják jóvá az erre vonatkozó rendeletet. Elfogadhatatlannak tartjuk az általunk ismert dokumentumban megfogalmazott feltételrendszert” – jelentette ki Benke József, a Zetelaka és Társai Vadászegyesület igazgatója. Ő elsősorban azt nehezményezi, hogy a környezetvédelmi minisztérium csak gyors beavatkozási kvótákat engedélyezne, nem oszt le konkrét elejtési kereteket a társulatoknak. Éppen ezért minden nagyvad terítékre hozását külön kérvényezni kell, ami ráadásul egy roppant bürokratikus eljárás.
„Kár esetén a helyi tanács, a megyei környezetvédelmi ügynökség, valamint a brassói erdőőrség és az illetékes vadásztársulat tagjaiból kell bizottságot alakítani, akik jegyzőkönyvet kell készítsenek az esetről. Ezután csak a vadgazda kérheti a minisztériumtól a problémás vad elejtését. Amire azt Bukarestben jóváhagyják, addigra hetedhét országon is túl jár a problémás vad” – magyarázta.
Ezek mellett azt sem tartja elfogadhatónak a társulat igazgatója, hogy a vadászok által meglőtt medvét nem lehet értékesíteni, meg kell őrizni a tetemet. A medve nem egy kóbor kutya, mi pedig nem vagyunk önkéntes sintérek. Ne felejtsük el, hogy a vadászoknak nincs semmilyen kötelezettségük a szigorúan védett vaddal szemben. Maximum jóindulatból próbálunk segíteni a lakosságnak a javaik őrzésében, illetve az ember elleni medvetámadások elkerülésében – szögezte le. Hangsúlyozta, így is sokat költenek a nagyvad távol tartására, villanypásztorokra, riasztásokra, valamint a kárfelmérésekre, ráadásul a nagyvad a vaddisznóknak kihelyezett élelmet is elfogyasztja.
Egy egyesület létrehozását tervezi a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület, amelybe a medvetámadások és a medvék garázdálkodásainak a károsultjai léphetnek be – tudtuk meg Mărmureanu-Bíró Leonárdtól, a társulat igazgatójától, aki szintén elutasítja az elejtésekre vonatkozó rendelet feltételrendszerét a már említett okok miatt.
Rámutatott, azt tervezik, hogy a későbbiekben megalakuló szervezetük egyenesen a Grațiela Gavrilescu miniszter asszonyt pereli be a károk miatt.
Az igazgató hangsúlyozta, vadásztársulatuk is a károsultak közé sorolható, hiszen nem csak a más vadnak kitett élelmet fogyasztják el a túlszaporodott medvék, de elpusztítják a többi vad kicsinyét is. Egyébként ő sem tervezi, hogy kérni fogják a problémás medvék elejtését. Szerinte inkább azok a környezetvédelmi szervezetek kellene megoldást találjanak a problémára, akik tiltakoztak a elejtési keretek miatt és gyilkosokként bélyegezték meg a vadászokat. Hallott ugyan olyan hírekről is, hogy a csendőrökre bízzák a ragadozók leterítését, ám jó kérdés, hogy ezt el meri-e vállalni a hatóság, főleg azért, mert munkatársainak nincs képesítése a feladat elvégzésére.
Szárazság van, ráadásul nem lett jó az idei gyümölcstermés, így egyre több bajuk lesz a gazdáknak a medvékkel – jelentette ki Benke, aki szerint már most óriási mértékű a medvepopuláció túlszaporulata és ez csak tovább fokozódik. Ő úgy véli, hogy mindegyik vadászterületen legalább három medvét terítékre kellene hozni, ahhoz, hogy a vad ismét féljen az emberektől. Ez a zetelaki társulat esetében 12 egyedet jelent, amihez Benke szerint természetesen még hozzáadódnának a problémás egyedek.
Fazakas Attila, a Hubertus Vadász- és Sporthorgász Társulat elnöke úgy véli, több tíz medve elejtésére lenne szükség csak az ők vadászterületein, különben egyre rosszabb lesz a helyzet a gyorsan szaporodó medvepopuláció miatt.
A szegényes gyümölcstermés miatt szerint ez már ősszel tapasztalható lesz. Az elnök nem zárkózott el az intervenciós kvóták igénybe vételétől, sőt, sürgette a jóváhagyását. Ezt főleg annak fényében tette, hogy a medvék nem csak a gazdáknak okoznak jelentős károkat, de a fiatal vadat is tizedelik.
„Persze, ha csak egy-két medve elejtését engedélyezik, azzal maximum egy falu határában oldódnak meg a problémák, ennél pedig jóval nagyobbak a gondok. Mindenképp szabályozni kell a populációt, és mivel csúcsragadozóról van szó, ezt csak puskával lehet megtenni” – magyarázta.
Mărmureanu-Bíró Leonárd kijelentette, csak akkor lehet féken tartani a túlszaporodott medvepopulációt és az általuk okozott károkat, ha egy elfogadható elejtési keretet dolgoz ki a minisztérium. A ragadozók terítékre hozása egy szolgáltatás, ami költségekkel jár, ezért elvárható, hogy fizesse meg az állam a munkát, máskülönben nem lesz, aki azt elvégezze – fogalmazott.
„Ha egy település belterületén kell elejteni egy problémás nagyvadat, akkor mi ennek érdekében szerződést kell kössünk a helyi önkormányzattal. Ez a szolgáltatás pénzbe kerül, ám a költségek az állami kasszát kell terheljék nem pedig a közösséget, hiszen nem ők tehetnek a jelenlegi helyzet kialakulásáról” – mondta.
Forrás: szekelyhon.ro
