Hazánkban készült el a gímszarvas genomjának leírása

0

Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzorának vezetésével, kizárólagosan hazai erőforrásokból, sikerült meghatározni a gímszarvas (Cervus elaphus) DNS teljes szekvenciáját. Az eredmények a Molecular Genetics and Genomincs című folyóiratban jelentek meg.

Ez csaknem az összes, kb. húszezer gén meghatározását jelenti, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjét, így a teljes DNS-szekvenálással elkészült a gímszarvas teljes genomjának leírása (CerELa1.0). A genetikai mintát egy kapitális szarvasbika szolgáltatta, ami a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási központja telepén, Bőszénfán élt, természetközeli körülmények között. A tisztított DNS-t 74-szeres lefedettséggel szekventálták meg, majd átfedő szakaszokba rendezték.

Bana Nóra, a közlemény első szerzője, kiemeli, hogy az általuk készített gímszarvas genom szekvencia helyességét a napokban egy független vizsgálat is megerősítette. Egy angol-újzélandi kutatócsoport által meghatározott, 38 ezer SNP (egyedi nukleotid polimorfizmus) rekombinációs elemzését tartalmazó nagy sűrűségű gímszarvas géntérkép tökéletes fedésbe volt hozható a magyar kutatók által készített géntérképpel.

A kutatócsoport már rendelkezett a gímszarvas genom rekombináció alapú géntérképével, és ezt kombinálták egy közel rokon faj (a szarvasmarha, Bos taurus) teljes genom szekvenciájával. A térképezés során kiderült, hogy a géntérképi markerek sorrendje a gímszarvas és a szarvasmarha számos kromoszómájában megegyezett, másutt nagy szakaszokon szintenikus (a gének sorrendje azonos) volt, megint másutt a közös Pecora őstől történt evolúciójuk elválása során rögzült inverziókat és transzlokációkat jeleztek.

A genomtérkép folyamatosan bővíthető az új ismeretek függvényében, ez pedig lehetővé teszi a hazai gímszarvas-populáció dinamikájának nyomon követését, evolúciós vizsgálatok elvégzését, de segíti a természetvédelem és a vadgazdálkodás munkáját is.

Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője szerint a kutatással olyan genetikai asszociációs vizsgálatok elvégzésére is lehetőség nyílik, amelynek révén felderíthető egyes gének szerepe az agancs egyes tulajdonságainak (pl. trófea értékének) meghatározásában. Az orvostudomány is profitálhat e kutatásból, hiszen az agancs növekedésének genetikai szabályozása közelebb vihet minket a csontritkulás, a szervfejlődés, a szöveti regeneráció vagy egyes tumoros folyamatok molekuláris hátterének pontosabb megértéséhez.

A gímszarvas genomjának feltárása számos hasonló természetvédelmi célú kutatás sikeres elindításához jelentett és jelent bátorítást, hiszen a szekvencia elemzés tapasztalatait a kutatók más fajok, köztük, nagy ragadozók (medve, farkas, hiúz) magyarországi előfordulásának és vándorlásának igazolására is fel tudják használni. A szarvas esetében alkalmazott genom diagnosztika a vaddisznó állományok nyomon követésére is alkalmas lehet.

Orosz László, az ELTE professor emeritusa számára a gímszarvasok kutatása nem csak a várható genetikai eredmények hasznosíthatósága miatt fontos. Történetek, mondák, barlangrajzok is jelzik, hogy a szarvas milyen sok szállal kötődik az emberi kultúrához. A szarvasokra jellemző hatalmas agancs mindig is kivívta az emberek tiszteletét és kíváncsiságát, nem véletlenül vált több nép mitológiájának szereplőjévé, köztük a magyar mitológiának is központi alakja a ’csodaszarvas’.

A gímszarvas genom programot jelentős OTKA, NKTH (Széchenyi Program), FVM, EÜM pályázati források támogatták az első 9-10 évben, amelyek biztosították a laboratóriumi infrastruktúrák kiépítését és a folyamatos működést. További költségeket elsősorban a Kaposvári Egyetem Állattenyésztési, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Doktori Iskolája és a Földművelésügyi Minisztérium tudományos gyakornoki programja biztosította.

A Vadászati Világkiállítást 2021-ben Magyarország rendezi. Vadászati/trófea minőségét tekintve Magyarországon, elsősorban Gemencen és a Dél Dunántúlon él a világ legkiválóbb gímszarvas populációja. Megfontolandó lenne, hogy a Világkiállítás Magyar Pavilonjában a rekord trófeák mellett a CerEla1.0 is helyet kapjon. A CerELa1.0 genom elérhető és letölthető az NCBI adatbázisból (NCBI, azonosító: MKHE00000000).

A kutatásban a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet (MBK, NAIK, Gödöllő), a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar, az ELTE Genetikai Tanszék, és a SOTE 1. Belgyógyászati Klinika munkatársai vettek részt.

Forrás: ELTE / Erdő Mező Online

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*