40 éves a Tisza-tó

0

A Tisza-tó egy olyan tó, amely folyik, de egyben olyan folyó, ami áll. A víz mozgása azért különleges, mert keresztülfolyik rajta az élő Tisza. Ez negyven kilométer hosszúságban és egyes helyeken nyolc-tíz kilométer szélességben történik. Mindez a Tisza vízhozamától függ.

A Tisza-tó 127 négyzetkilométeren terül el: felületén egy centiméter víz egymillió köbméter vízmennyiséget jelent. Így ez hazánk legnagyobb mesterséges tava. Annak idején még kiskörei víztározóként jött létre.

1978-ban állították be azt a duzzasztási szintet kiskörei vízlépcsőnél, ami létrehozta a vízborítottságot. Így jött létre a kiskörei víztározó, amely 1988-ban kapta a Tisza-tó földrajzi nevet – mondta el Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnökségének szakembere. Az „ünneplésből” a kiskörei vízlépcső sem maradhat ki: idén 45 éve, hogy megépült.

A kiskörei vízlépcső a Tisza-tó „lelke”, szabályozási csapja, egyben Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye, amely három részből áll. Egy vízerőműből, amelyből az energiatermelés történik, az ötnyílású duzzasztóműből, amelynek elzáró tábláival határozzák meg a Tisza-tó vízszintjét, illetve ezeknek a hatalmas tábláknak a felnyitásával vezetik át az árvizeket is. A vízlépcső harmadik része a hajózsilip, amely a hajóforgalom lebonyolítására szolgál – tette hozzá a szakaszmérnök.

Tekintettel arra, hogy a felvíz és az alvíz közti különbség akár tíz méter vagy annál több is lehet, ez nem kis feladat. A vezérlőben tizenkét órás váltásban folyamatos üzem van. A Tisza alsó és felső szakaszát, valamint a Tisza-tó vízszintjét is tökéletesen nyomon követik a szakemberek. Itt szabályozzák azt a vízmennyiséget is, amelyet az erőmű hasznosítani tud.

A vízlépcső duzzasztással hozza létre azt a szintkülönbséget, ami alkalmas a turbinák meghajtására. Az átfolyó vízmennyiséget a turbinákon vezetik át, és így a helyzeti energiát kihasználva állítják elő a villamos energiát. A generátorral átalakított villamos energia így az országos hálózatba jut: mind a Heves megyei, mind a Szolnok megyei oldalba. Környezetbarát, megújuló energiaforrásról van szó. Gyakorlatilag Szolnok város teljes lakosságának villamos energia szükségletét termelik így meg egy év alatt. – magyarázta Fejes Lőrinc.

A Tisza-tónak vízállástól függően négy arca van. Ezek közül a nyári vízszint látható a legtovább. Ahogy közeledik az ősz, a tavat leürítik, ez azt jelenti, hogy a nyári vízállásból 1,2 vagy 1,7 métert leengednek a szakemberek. Így áll be a téli vízállás. Ilyenkor teljesen más képet mutat a tó, és helyenként bepillantást nyerhetünk a tározó előtti időkbe is. Elszáradt fák hirdetik itt-ott, hogy merre voltak egykor a poroszlói gyümölcsösök.

Az elpusztult gyümölcsfák törzsei csak helyenként mutatkoznak meg a nyári vízállásban, de a téli időszakban jól látható, hogy mitől kell félteni a csónakot. A víz alatt lapuló akadályok, fatönkök ívóhelyet szolgáltatnak a halaknak, és nem ritkán új élet is fakad belőlük.

A ponty, a keszeg és a balin is sok horgászt vonz a tóra, a vadabb halakról nem is beszélve. A Tisza-tó halállománya igen gazdag ragadozóhalakban. Régebben sokan a csuka miatt jártak le a tóhoz, de manapság süllőből több akad a horgukra, mint csukából – tette hozzá a horgászegyesület elnöke.

A Tisza-tóról elmondható összességében, hogy az ember elkezdte, a természet pedig befejezte. Egy semmivel össze nem hasonlítható vízi világ jött létre a technika adta lehetőségből.

Forrás: hirado.hu / M1 Kék Bolygó magazin

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*