Az elmúlt napokban, hetekben egyre gyakrabban érkeznek hírek hiúzok, farkasok és medvék jelenlétéről. Ezen találkozások egy része bosszantó, ráadásul anyagi kárral járhat az érintettek számára, s komoly veszélyt hordoznak magukban.
Az elmúlt 100 évben a magyarországi erdőkből javarészt eltűntek a nagyragadozók. Hideg teleken, amikor magas volt a hótakaró, esetleg szaporodási vagy utódnevelési időszakában néhány kóborló egyedet megfigyeltek, de stabil állományról nem beszélhettünk.
Az aranysakál vagy másnéven „toportyánféreg” – szintén visszatelepülő fajként – már szinte az egész ország területét „belakta”, de ez a faj legalább vadászható…
A természetvédelem, az állattenyésztők és a vadgazdálkodók véleménye a ragadozókérdésben jelentősen eltér, bár utóbbiaké közelebb áll egymáshoz. A zöld szervezetek és a nemzeti parkok módfelett örülnek az új jövevényeknek, így nem vesznek tudomást arról, hogy mind a védett, mind a tenyésztett és vadászható fajokban milyen érzékeny károkat okozhatnak „védenceik”, veszélyeztetve az állattartók megélhetését és a vadászatra jogosultak gazdálkodását.
A rég kiveszett nagyragadozók esetében ez hatványozottan érzékelhető. A közvélemény csak a közelmúltban értesült róla, hogy több farkasfalka él a Zemplénben, Bükkben, és hogy a medvék már nem csak a fagyos téli éjszakákon ruccannak át hazánkba.
A héten egy borsodi vadász igencsak megrémült, amikor farkasszemet nézett egy barnamedvével, és csak a szerencsén múlott, hogy nem lett a találkozásból tragédia.
A lakosság, a helyi állattartók, de még a vadállomány is elszokott ezeknek a fajoknak a jelenlététől. A vad viselkedése gyökeresen megváltozott az érintett vidékeken, a szarvasok nyáron is nagyobb rudlikba összeverődve járnak, és a vaddisznó kocák is komolyabb létszámú kondákba verődnek, a muflonok pedig már nem csak télire húzódnak le a völgyekbe – az állandó stresszhelyzet pedig szinte az összes nagyvadat érinti. Ez a jelenség természetesen 
fokozott vadkártételt jelent, és a vadásztatást is megnehezíti.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kempingezők és turisták nincsenek birtokában azoknak az ismereteknek, amelyek a medve és farkas által lakott vidékeken (például Székelyföldön) közismertek, ezért aztán a hazai erdőjárók fokozott veszélynek vannak kitéve. A kirándulók félelmét és információhiányát mutatja, hogy a túra- és vadászboltokban az egyik 
legjobban fogyó portéka manapság a medveriasztó spray.
Az, hogy emberre irányuló medve- vagy farkastámadás eleddig nem történt, csak a gondviselésnek – és hazánk sűrű út-, illetőleg településhálózatának tudható be. Ahogy azonban a hétvégi „medvekaland” és a múlt hónapok farkasészlelései is mutatják, itt vannak, így már „nem vagyunk egyedül erdeinkben”. A szomszédos országok példáján okulva, ahol majdnem minden hétre jut egy-egy baleset, a természetvédőkkel közösen kell a megelőző lépéseket megtenni és a lakosságot megfelelő információkkal ellátni.
VL
A csapat felszerelését szállító öreg Bedford terepjárók porfelhőt hagyva maguk után ütemesen robogtak úticélunk, az Otjisauna vadászfarm felé. A...
Magyarországon immár több mint harminc éve jelen van az aranysakál, és néhány év alatt egyértelművé vált, hogy állománya folyamatosan növekszik....
Egy válasz
IGEN! MÁR NEM MI LESZÜNK AZ EGYEDÜLI CSÚCSRAGADOZÓK AZ ERDEINKBEN. ODAHAZA SZERINTEM A LEGNAGYOBB PROBLÉMA A FENTIEKBEN EMLÍTETTEK MELLETT, HOGY KICSI AZ ÉRINTETLEN ÉLETTÉR!!!
MINDENHOL OTT AZ EMBER, AKÁR FÖLDMŰVELŐKÉNT, AKÁR TURISTAKÉNT, AKÁR ERDŐJÁRÓ VADGAZDÁLKODÓKÉNT DE NAGYON GYAKRAN OTT VAGYUNK OTT KELL LENNÜNK , OSZTOZNI AZON A SZŰKÖS ÉLETTÉREN.
KANADÁBAN ,ALASZKÁBAN ,SZIBÉRIÁBAN ÉS MÉG NÉHÁNY HELYEN VAN HELY MINDEN VADONÉLŐ ÁLLAT SZÁMÁRA.
JÓ MAGAM SOKAT JÁRTAM ,REMÉLEM FOGOK IS, ÉSZAK-AMERIKÁBAN . NOS OTT IS IGAZ HOGY A FELVILÁGOSÍTÁS ,HOGYAN VISELKEDJÜNK MEDVÉVEL ,FARKASSAL, STB TALÁLKOZÁSKOR NAGYON FONTOS!
A FREKVENTÁLT TURISTÁK ÁLTAL LÁTOGATOTT HELYEKEN VANNAK MEDVEBIZTOS MENEDÉKEK. STABIL TÁGAS KŐBŐL ÉPÍTETT ILLEMHELYEK ERŐS VAS VASAJTÓKKAL AMIK KIFELÉ NYÍLNAK ÉS BELÜLRŐL LÁNCCAL LEHET BEHÚZNI RÖGZÍTENI. NINCS AZ A MACI AKI AZON UTÁNA TUD MENNI AZ EMBERNEK.
A MEDVERIASZTÓ IS JÓ, BÁR NEM SOKAT SEGÍT HA VÉLETLEN AZ ERDŐJÁRÓ AZ ANYA MEDVE ÉS A KICSIT ELTÁVOLODÓ BOCSA- BOCSAI KÖZÉ KEVEREDIK!!
EGY TANÁCS: HA MEDVÉS HELYEN HALAD VALAKI KERESZTÜL JOBB KICSIT FÜTYÖRÉSZNI BESZÉLGETNI HANGOSABBAN ,MERT EGY VALAMELYIK BOKOR TÖVÉBEN SZUNDIKÁLÓ MEDVE HA HIRTELEN KÖZELRŐL FELRIAD KISZÁMÍTHATATLAN. HA MÁR BOCSI DE KICSIT ZAJOSABB A CSOPORT NEM IS LÁTNAK MACIT MERT IDEJÉBEN ELKOCOG !
SAJNA ODAHAZA KIS ORSZÁGUNKBAN A VADAK IS DE MI EMBEREK IS VALÓBAN ELSZOKTUNK A MÁS CSÚCS RAGADOZÓK JELENLÉTÉRŐL.
JÓ LENNE ,TALÁN SEGÍTENE A HELYZETEN HA A MEZŐGAZDASÁG ÁLTAL MÉG NEM ÉRINTETT TERÜLETEINKET LUFI SZERŰEN FEL LEHETNE FÚJNI TÖBBSZÖRÖSÉRE BŐVÍTENI. ÉLETTERET BIZTOSÍTANI EZZEL!! DE HÁT EZ NEM LEHETSÉGES, VALAHOGYAN REMÉLEM LESZ EGY ELFOGADHATÓ KOMPROMISSZUM!
VADÁSZ ÜDVÖZLETEM A FARAOSE SZIGETEKRŐL: JOZSEF PAKUCZA