Két kecskét és egy juhot pusztított el a medve az elmúlt napokban Etéden, ahol este kilenc óra után rendszeresen a falu utcáin is fel-felbukkannak. A helybéliek már nem tudják, miként védhetnék meg állataikat, hiszen sokszor a villanypásztor sem riasztja el a „rablókat”. Attól tartanak, ha a hatóságok nem tesznek valamit, előbb-utóbb emberáldozata lesz a vaddal történő találkozásnak.
Kevesebb, mint fél év alatt huszonháromszor tört be községbeli háztartásokhoz a medve. Múlt héten, szerda hajnalban kecskék közé rontott be egy etédi portán, ahol két állatot meg is ölt, a többi pedig azonnal szétszéledt – mesélte Szőcs László polgármester. Elmondta, a gazda egy napig próbálta összeterelni nyáját, de négy állat még csütörtökön is hiányzott, valószínűleg azok is elpusztultak. Ugyanazon a napon egy másik helybélihez is betört egy medve, neki egy juha veszett oda.
Noha Nagy Endre alpolgármester még aznap készített fotókat a megölt állatokról, illetve a feltört istállókról, a kárfelmérő bizottság csütörtökön elment a gazdákhoz terepszemlét tartani, hogy megbizonyosodjanak, valóban medve garázdálkodott-e. Először Szőcs Mihály portáján vizsgálódtak. A gazda megmutatta, amerre a medve elvitte a szerencsétlenül járt állatot, a havon maradt vérnyomokból, gyapjúfoszlányokból és a nyomokból jól látszott, hogy valós esetről van szó. A tetemet már nem találták meg, vélhetően kóbor kutyák vitték el. Szőcs Mihály elmondta, jó kutyái vannak, így ha azok védik a házát, nem fél a medvétől, ám szerda hajnalban a három ebből kettő meg volt kötve, társuk pedig egyedül kevésnek bizonyult a vaddal szemben. A másik gazdánál is elegendő bizonyíték igazolta, hogy valóban egy medve támadott. Az istálló falán hatalmas sáros lábnyomokra, a hóban vércseppekre és szőrfoszlányokra bukkantak. A karmolásokból az látszott, hogy a kerítést lenyomva hatolt be a birtokra a medve. A megölt kecske maradványait a portától pár száz méterre megtalálták. Nagy Endre szerint csütörtök hajnalban újból visszajöhetett a medve, hiszen korábban készített fényképeihez képest teljesen le voltak csupaszítva a csontok. Hozzátette, bár bejelentés nem érkezett a hivatalhoz, úgy tudják, csütörtökön egy tyúkólban is pusztított. A nyomokat vizsgáló szakemberek szerint egy kistermetű, ám négy évnél idősebb, ivarérett egyed garázdálkodhatott Etéden.
A helybéliek szerint a medve nem fél az emberektől, gyakran látják az utcákon. A megkérdezettek hozzátették: már a villanypásztor sem riasztja el az éhes vadat, amely megtanulta, hogy azon testrészeivel érintse meg a kifeszített kábeleket, amelyeken sűrűbb a bundája. A lakóknak elegük van az állandó „terrorból” és abból, hogy senki sem ejti el a problémás egyedeket.
Szőcs László polgármester elmesélte, a falu szélén lakók éjszakánként égve hagyják a pajtában a villanyt, állataik közelébe pedig rádiókat visznek, amelyekből éjszaka is hangos zene szól. De sajnos ez sem hatásos. Ő maga úgy érzi, nincsenek biztonságban a település lakói, s csak idő kérdése, hogy emberekre támadjon a nagyvad. A terepszemlét tartó bizottság tagjai ugyanakkor óva intik a gazdákat attól, hogy maguk próbáljanak megszabadulni a ragadozótól, hiszen az bűncselekménynek számít, aminek komoly következményei lehetnek. Egy medve elpusztításáért több mint negyvenezer eurós kártérítést kell fizetni.
Sánta Mihály, a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőre elmondta, tud az etédi medvetámadásokról. Szerinte a hirtelen lehullott hó zavarhatta meg a medvéket, ezért kezdtek el ismét garázdálkodni. Mint mondta, idén már a környéken többször tartottak vaddisznóhajtást, ilyenkor pedig rengeteg medvével találkoztak. Ő is fontosnak tartja, hogy a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyja a problémás állatok elejtését, hiszen az emberek joggal féltik jószágaikat és saját biztonságukat.
Szőcs László azt szeretné, ha az állam hátrányos helyzetű régióvá nyilvánítaná Etéd községet a medvék túlszaporodása miatt. Mint mondta, ha ez megtörténne, akkor nagyobb támogatást igényelhetnének a gazdák. „Ha már nem lehet terítékre hozni a medvéket, legalább a gazdáknak több pénzük lenne és erősebb, nagyobb kerítéseket építhetnének jószágaik védelméért” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a vadkárokat általában egy év késéssel téríti meg az állam, a gazdáknak pedig addig is élniük kell.
Forrás: forestpress.hu / szekelyhon.ro
Az erdők társadalmi értéke messze meghaladja közvetlen gazdasági hasznosításuk értékét, miközben fenntartásuk és közjóléti szolgáltatásaik biztosítása jelentős terhet ró az...
Ausztriában újabb juhokat pusztított el egy feltételezett farkastámadás, Romániában a hatóságok a farkasokkal szembeni beavatkozás előkészítésén dolgoznak, Szlovákiában pedig 68...
