Konferencia az erdélyi kopókért

Nemcsak a vadállatok között léteznek veszélyeztetett fajok, hanem a háziállatok, így a kutyafajták körében is akadnak olyan fajták, amelyek eltűnőben vannak. Ennek oka, hogy egyes kutyafajták napjainkra elveszítették egykori használati jelentőségüket, ugyanakkor a hobby kutyatartók körében sem váltak igazán népszerűvé. Az ősi magyar kutyafajták közül is vannak olyanok, amelyek egy időben majdnem teljesen eltűntek, ám annak köszönhetően maradtak fenn, hogy a Fővárosi Növény- és Állatkert erőfeszítéseket tett a megóvásuk érdekében.

Anghi professzor törekvései, hogy a kiveszőfélben lévő magyar háziállatokat az Állatkert is bemutassa, sokban segített a magyar pásztorkutyák népszerűsítésében. Az ő utódja, Szederjei Ákos igazgatása idejében 1962-ben kezdődött el a Vadászati Világkiállítás szervezésének munkája. Fodor Tamás, aki abban az időben az Állatkert madárosztályának vezetője volt, valamint Dr. Györffy Lajos, aki a Magyar Vadászok Országos Szövetsége főállatorvosa volt, a Főbizottság kynológiai bizottságában kapták azt a feladatot, hogy a Világkiállítással párhuzamosan rendezett Vadászkutya Világkiállításon a magyar vadászkutya fajtákat külön állítsák ki.

Részlet Györffy Lajos leveléből:

„A kiállítás tématervezetét megküldtük a nemzetközi kynológiai szövetségnek, az FCI-nek, mire azt a választ kaptuk, hogy a magyar vizslát, a magyar agarat, mint magyar vadászkutyafajtát elismerik, azonban az erdélyi kopót nincs módjukban elismerni, mert ez a fajta kihalt! Nyilvántartásuk szerint 1944 óta nincs bejelentett alom. Nagyon bántott bennünket ez a válasz, egyrészt azért, mert ismertük és szerettük az erdélyi kopót, másrészt szegről-végről mi is erdélyiek vagyunk. Elhatároztuk, hogy nyakunkba vesszük Erdélyt és kerítünk kopót a kiállításra.”

A küldetés igen kalandos módon zajlott le, de szerencsére sikerrel járt. Így 1968. november 30-án végre megérkezett Erdélyből a két erdélyi kopó: Állatkerti Mózsi és Réka, akik a fajta visszatenyésztését lehetővé tették.

Az esemény 50. évfordulója alkalmából 2018. október 19-22. között egy Jubileumi Rendezvénysorozatot rendeznek, mely során a fajta múltját, jelenét és jövőjét mutatjuk be.

Az első napon egy konferencia keretein belül előadásokat és kerekasztal beszélgetést tervezünk. A kopó írásos emlékeit kutató, és a megmentésben részt vevő kopósok mesélnének a múltról. A magyar ebfajták tenyésztésének jogszabályi hátteréről a Földművelésügyi Minisztérium képviselője tartana egy előadást, míg a fajta jelenét a fajtagondozó szervezet, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége, és a mai vadászok tapasztalatai mutatnák be a hallgatóságnak. A konferenciának a közös múltra való tekintettel a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont.

A kopót jelenlegi mivoltában is lesz mód megismerni és megmérettetni a második napra tervezett munkaversenyeken és a harmadik napon lezajló kiállításon, melyek helyszíne Nógrád megyében lesz.

A rendezvényen külföldi fajtaklubok, és a hazai vadászkutyások, elsősorban erdélyi kopó tenyésztők, tartók és kedvelők megjelenésére is számítunk. Az első napi konferenciára körülbelül 60 fő részvétele prognosztizálható, a versenyre kb. 40 fővel, míg a kiállításra szintén 60 fővel számolunk.

Mindhárom napot figyelemmel kíséri a média is.

A konferenciára készülnek egy 50 oldalas kiadvánnyal (magyar és angol nyelven is).

Az erdélyi kopó immár Hungarikum, nemzeti örökségünk eleven része. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a fajta vadászkutya. A Klubunk nagy hangsúlyt fektet rá, hogy e ritka kutyafajtát megismertesse, és megkedveltesse fiatalok és felnőttek köreiben is. Iskolákba, vadásznapokra, Hungarikumokat népszerűsítő rendezvényekre is járnak tagjaink a kopóikkal ennek érdekében.

Fontosnak tartjuk, hogy a fajta megőrizze vadászati képességeit. Azon dolgozunk, hogy bebizonyítsuk, az Erdélyi Kopónak igenis helye van a magyar vadászatokon.

Ez a rendezvénysorozat bepillantást enged azoknak, akik többet szeretnének tudni arról, hogy az Erdélyi Kopó valójában mekkora értéket, milyen örökséget képvisel a magyar kutyafajták sokszínű palettáján. Képet kaphatnak az érdeklődők róla, hogy valójában mire is használható, milyen lehetőségek, mekkora potenciál rejlik a fajtában, ami versenyképessé teszi az Európában használt vadászkutyafajták között.

Forrás: Magyarországi Erdélyi Kopó Klub