120 éve született Ernest Hemingway

0

Ernest Hemingway az amerikai próza Nobel-díjas klasszikusa éppen 120 éve, 1899. július 21-én született. Ha van élet, amely igazán izgalmas, alkotó, és egyben kissé őrült volt, az az övé. Szeretett mindent, ami férfias: a vadászatot, a bikaviadalt, imádta a nőket és a világ leghíresebb nőit imádták őt. Sok barátságot kötött – többek között a magyar származású, világhírű fotóművésszel, Robert Capával, vagy éppen Fidel Castroval – harcolt az igazságért a spanyol polgárháborúban, ott volt a francia partraszállásnál, aztán végül elvesztette a csatát az alkohollal szemben. S közben írta azokat a regényeket és novellákat, amelyek meghatározhatják az ember életének egy korszakát.

Elismertségét és a világhírt is a „Búcsú a fegyverektől” című regény hozta meg számára. Műve, egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét, avagy értelmetlenségét firtatták. A „régi Európa” véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait mutatta meg.

Hemingway saját élményein alapuló regényei és novellái a férfias erényeket testesítik meg. Műveire jellemző a tömörség, írásai mindig sokkal mélyebb mondanivalót hordoznak, mint ami első olvasásra kitűnik. Írói hitvallása a „jéghegy-elv”, vagyis a tömör, minden sallang nélküli megírt történet valós tartalma, akár a jéghegy, mindig a felszín alatt található.

Munkáinak nagy része egykori házának dolgozószobává alakíttatott garázsban születtek. Ez a floridai Key West szigetén álló ház ma múzeum. (Válása miatt, amelyből volt aztán jó pár, kellett imádott házát otthagynia.)

Innen 1940-ben Kubába a Finca Vigia nevű tengerparti, csodás szubtrópusi kertben álló házba költözött, ahol 21 évet töltött. Itt írta az 1954-ben Nobel-díjjal kitüntetett „Az öreg halász és a tenger”-t és itt fogadta hollywoodi barátait.

Több művéből is híres film készült. Például 1943-ban az Akiért a harang szól című regényt filmesítetették meg, amely a spanyol polgárháborúban játszódik, Gary Cooper és Ingrid Bergmannal. 1952-ben A Kilimandzsáró hava Gregory Peckkel főszereplősével és 1958-ban Az öreg halász és a tenger Spencer Tracyvel.

Ahogy már írtuk, Hemingway mindvégig kalandos életet élt. Önkéntesként vett részt a spanyol polgárháborúban, vadászott Afrika szavannáin, bikaviadalokra járt Spanyolországban. Volt amatőr ökölvívó, és szeretett vadászni.

A huszadik századi amerikai irodalom egyik legmarkánsabb személyiségének egyik legkülönlegesebb kötete „Afrikai vadásznapló” címmel jelent meg. Ez voltaképpen nem is napló, a szó szoros és megszokott értelmében, inkább riport, azaz beszámoló egy afrikai kuduvadászatról és mindarról, ami az írót és vadásztársait a vadászat alatt foglalkoztatta: irodalomról, férfiasságról, vadászlélektanról.

Életének utolsó időszakbában lelkibeteggé vált, és inni kezdett, s önpusztító életmódja végül idült alkoholizmussá vált. Neves szakemberekkel és többféle módszerrel igyekezett kezeltetni a depresszióját – többek között elektrosokkal is –, egyre súlyosbodó betegsége azonban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1961-ben kubai villájában főbe lőtte magát.

Emlékezzünk rá Az Öreg halász és a tenger egy szállóigévé vált mondatával:

„De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék …. Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”

Forrás: nyugat.hu

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*