Sirálykommunikáció

0

A spanyol partok mellett elhelyezkedő Sálvora szigeten költő sárgalábú sirályok jellegzetes ha-ha-ha hangra emlékeztető vészjelzéseket hallatnak, amikor ragadozó, például a nyérc jár a fészkeik között. Egy most publikált kutatás bebizonyította, hogy a vészjelek nemcsak a kikelt fiatal és felnőtt madarak viselkedésére hatnak, de a tojásokban fejlődő embriókéra is. – írja a New York Times

Azt gondolhatnánk, hogy ennek nincs nagy gyakorlati jelentősége, hiszen a még ki sem kelt csibék úgysem tudnak elmenekülni a ragadozók elől. Ez így van, ugyanakkor már tavaly kimutatták, hogy azok a csibék, amelyek embriókorukban ragadozót jelző vészhangokat hallottak, kikelve gyorsabban keresnek menedéket, ha újra hallják a vészjelzést – és ezáltal nagyobb valószínűséggel ússzák meg a támadást. Ez a viselkedés más madárfajokra ,így bizonyos pintyekre is jellemző.

Kiderült azonban most, hogy a tojásokon belüli kiscsibék nemcsak a szüleiktől, illetve a szomszéd madaraktól értesülnek a fenyegetésről, hanem a fészekben mellettük fekvő tojásokban fejlődő fiókáktól is. Ennek tesztelésére a spanyol Vigói Egyetem evolúciós ökológusai Sálvorán gyűjtöttek sárgalábúsirály-tojásokat, és keltetőbe helyezték őket. A természetes fészekaljakhoz hasonlóan hármas csoportokban tették a tojásokat az inkubátorba. Ezután a csoportokból kettő tojást kivettek, és egy másik helyiségben rendszeresen felvett sirály-vészkiáltásokat hallgattattak velük. Ezután a két tojást visszahelyezték harmadik társuk mellé. E fészekaljak adták a kezelt csoportot. A kontrollcsoport tojásait ugyanígy eltávolították rendszeresen, de nekik nem játszottak le hangot.

A vészjelzéseket halló embriók jellemző módon változtatják meg viselkedésüket. Kevesebbet csipognak például a tojásban, hogy ne hívják fel magukra a ragadozók figyelmét. Csakhogy a megfigyelések szerint a kezelt csoportban nemcsak a vészjeleket hallott tojások csipogtak kevesebbet, de a harmadik, “naiv” tojás is, vagyis a benne fejlődő embrió valahogy megtanulta testvéreitől, hogy hogyan kell viselkednie. Miután kikeltek a kezelt csoport fiókái, vérükben magasabb volt a stresszkormon szintje, lassabban növekedtek, mint a kontrollcsoport tagjai, viszont reflexeik gyorsabbak lettek. Vagyis mindannyian (a naiv fióka is) fel volt készülve, hogy bármikor ragadozótámadás érheti.

A tojások közötti kommunikáció csatornája egyelőre nem ismert pontosan, de feltételezhető, hogy az összeérő héjú tojások átadják egymásnak a rezgéseiket, és ezek közvetítik a ragadozó jelenlétéről árulkodó információt.

 

Megosztás

Szóljon hozzá! (A személyeskedő sértegetéseket és trágárságokat töröljük!)

*