Egyik kedves olvasónk azzal a kérésessel keresett meg minket, hogy szeretné megosztani a Magyar VADÁSZLAP többi követőjével is őzbakja elejtésének történetét. Mindig örömmel vesszük az ilyen megmozdulásokat, hiszen ezáltal összetartóbbá válik kis közösségünk is. Fogadjátok szeretettel Szabó Norbert élménybeszámolóját!
Egy általunk, és az őzek által is kedvelt területrészre cserkeltünk a Rétalap-Mezőörs Vadásztársaság területén kísérőmmel, Nagy Andrással. Mivel a gabona megugrott az elmúlt hetek gyakori esőkkel tarkított időszakában, az őzek már szinte alig voltak láthatóak. Emiatt a lesen töltöttünk néhány órát, reményekkel teli várakozással. Vadászatunkat tőkés récék húzása, a kora nyár szépsége színesítette meg. De mi most ezúttal egy korábban megfigyelt őzbakra érkeztünk. Nemsokára mozgásra lettünk figyelmesek, a mellettünk lévő erdő szélében. Egy még fiatal, ígéretesnek látszó kis hatos bak jött, és tőle 30 méterre az általunk kiszemelt érdekes agancsú vörös „csuhással” együtt. Első volt a bírálatot, alapos szemrevételezést követően pedig egyetlen pontos lövéssel sikerült terítékre hozni, azon a madárdallal ékesített késő délutánon. A korát 5 évesre becsültük, a trófea tömege pedig várhatóan 330-340 gramm.
Ki alakítja a vadgazdálkodás és vadászat szabályait? A szakemberek, akik nap mint nap a természetben dolgoznak, vagy azok a civil...
Jelentős győzelmet aratott a brit vadászati érdekképviselet a Natural Englanddel szemben. Az angol Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az állami természetvédelmi...
