Enyhe túlzással élve, a golyós vadászpuskák már hátulgombolós korom óta érdekelnek. Kezdetben persze dugós puska gyanánt, amivel arasznyi távolságon belül a legnagyobb és legkeményebb döglegyet is „terítékre lehetett hozni”, feltéve, ha ügyesen céloztam! Nagyot ugorva az időben; 1978 óta számítok ilyetén szakírónak. S az elmúlt évtizedek során az egyik leggyakrabban ismétlődő kérdés, amit kedves olvasóim feltesznek nekem: .30-06-os golyóst válasszanak, vagy pedig inkább .308 Winchestert?
Bármennyire furcsa; erre nem tudok egyértelmű, mindenki számára optimális feleletet adni, ami mindenkor és mindenhol érvényes lehet, viszont az alábbi sorokkal szeretném megkönnyíteni a végérvényes döntést. Ami a két töltény esetében teljesen azonos; az a lövedékek átmérője s hogy dicséretes katonai, egyben vadászmúlttal rendelkeznek. Vadászatilag úgynevezett „allround”, avagy mindenes muníciók. Vagyis voltaképpen minden európai vadfaj elejtésére megfelelnek, de semmire sem a létező legtökéletesebbek. Mondhatni: egypuskás vadászoknak ideálisak.
A magam részéről egy .30-06 Springfield (7,62×63) kaliberű Tikka M. 65-ös kivehető középagytáras forgó tolózáras volt életem legelső golyós puskája. Svédországban ugyanilyen töltényhez kamrázott, végigagyazott, gyönyörű Mannlicher-Schönauer M. 1950-nel kezdtem járni a pagonyt. Ugyanebben az űrméretben volt még Browning M. A-bolt Stainless és Blaser M. R84-es tolózárasom, valamint egy siklózáras Remington M. 760 Gamemasterem, s egy „teleszkópos” tolózáras Mauser M. 66 és egy M. 1895-ös kengyelkulcsos ismétlő zárta a sort. .308 Winchester (7,62×51) vonatkozásban rendelkeztem egy Steyr-Mannlicher M. L-el – tán legtöbb nagyvadamat azzal hoztam terítékre –, aztán pedig egy Savage M. 99 CD alsó emelőkaros ismétlőt szereztem be mellé, végül pedig Sako M. VL63 Finnwolfot.
Tehát ezekben a kaliberekben többféle rendszert is alaposan végigpróbáltam. „Keményen” lőtereztem és vadásztam velük. Ezeken kívül számos kölcsön golyóssal ugyancsak. Kezdetben – mondhatni több mint tíz esztendeig – egyértelműen, határozottan, sziklakeményen .30-06-os párti voltam, anélkül, hogy a .308 Winchestert a gyakorlatban alkalmaztam volna.
Ballisztikai táblázatok és különböző leírások alapján sokkal jobbnak tűnt a hosszabb hüvelyű töltény. Ráadásul legtöbb barátom, akiknek a véleményére sokat adtam-adok, pontosan ezt a lőszert pártfogolták, mint például a Kanadában élő Pék György. Volt ugyan köztük olyan is, aki a .308-asért rajongott, példának okáért a szintén észak-amerikai Steve Kosa. Persze hozzám közelebb; a Kárpát-medencében is behódoltak eme kalibernek: többek között Rácz Lajos, a Csekő Sándor-féle Nimród tördelőszerkesztője.
Mivel én is ott dolgoztam azokban az években archívumfelelősként, afféle lótifuti beosztásban, ezért éppen az irodában voltam, amikor a Tikka M. 55-ös puskájának és a hozzá illő .308-as tölténynek a dicsőségét zengte, egy számára igen jól sikerült vaddisznóhajtás után. Ez gondolkodóba ejtett. Lajost nem érdekelte különösebben a ballisztika, ilyetén tudással nemigen rendelkezett. Viszont éppen azért, mert nem hatottak rá előzetes olvasmányok, esetleges reklámok, tökéletesen tárgyilagosan véleményezte a .308 Winchester muníciót. Nem lehet az olyan rossz, mint sokan tartják! Erre az óvatos, ám egyelőre nem sűrűn hangoztatott megállapításra jutottam.
Valamivel később, amikor már mindkétféle tölténnyel működő puskákkal rendelkeztem, még jobb véleményem alakult ki a .308-asról, anélkül azonban, hogy a .30-06-ost lebecsülném! Legtöbben ott követik el a hibát, hogy ha valamilyen kaliber bevált nekik, akkor azt „sztárolják”, s a többit némileg – vagy éppen nagyon – leértékelik. Ez pedig öreg hiba.
A .30-06 Springfield eltántoríthatatlan, olykor bizony „szemellenzős” hívei gyakran azzal érvelnek, hogy annak hosszabb hüvelye lévén, több lőpor fér bele, tehát azonos tömegű lövedékkel mindig erősebbek, hatásosabbak. Hát ez kérem nem így van! Találomra elővettem egy Norma katalógust. A .30-06 Springfield 11,7 grammos tömegű, Alaska jelzésű lövedékének a kezdősebessége: 823 m/s. A csőszájnál mért energiája pedig nem kevesebb 3964 J-nál. Amennyiben a .308 Winchester töltényt azonos tömegű, de Nosler Partition lövedékkel látják el, akkor ez a két érték: 796 m/s, 3708 J.
– Na, ugye! – mondhatná a kedves olvasó. – Hát nem megmondtam? – Hiszen a bolond is látja, hogy a .30-06-os jobb! Az a „namber van”, vagy hogy. – Nono! – válaszolom én.
Nézzük tovább a táblázatot: a .30-06-nál v100: 710 m/s, E100: 2948 J., míg a .308 Win. esetében: v100: 734 m/s, E100 pedig: 3160 J. Vagyis ez a sokak által igazságtalanul lebecsült, ám de kiváló lőszer vadászias lőtávolságon belül behozta a .30-06-os fölényesnek tetsző előnyét, sőt! Ha 300 méteren vizsgáljuk, akkor .30-06-nál az ott mért sebesség: 512 m/s, energia: 1533 J. .308 Winchesternél? v300: 621 m/s és E300: 2253 J. Egy szó, mint száz: gondosan megválasztott laborálással, azonos lövedéktömeggel a .308 Winchester teljesítménye túltehet a .30-06-én! No persze amennyiben nem csupán a lövedék tömege megegyező, hanem annak a kialakítása, formája úgyszintén, úgy mindenkor a .30-06-os teljesít jobban. Ez az előnye különösen a 13,0-14,3 grammos – tehát nehéz – lövedékek tekintetében igazán számottevő. Melyek laborálásnál több helyet foglalnak el a hüvelyben.
Ám ha félreteszem a ballisztikai táblázatot és a gyakorlat felől szemlélem a – „rivalizálásukat”, akkor szerintem teljesen mindegy, ki melyiknél köt ki. A magam részéről a .308 Winchester és a .30-06 Springfield vonatkozásában nem látok lényeges különbséget abban, hogy vadászias lőtávon; mondjuk 150 méteren belül, valamelyik jobban ölne. Számok ide vagy oda, én bizony nem vettem észre, hogy egyik különb lenne a másiknál.
A .308 Winchesternek három fő előnyét ismerem:
- Valamivel rövidebb, kéziesebb tolózáras puskák készíthetők hozzá, amennyiben a lőszer hosszához szabják a tokozatot, például a Sako M. 85 Varmint-nál.
- A hozzá készített golyós puskák kisebbet rúgnak vissza, ha a fegyver tömegeazonos a .30-06-oséval, agyazásuk formája szintúgy.
- Korántsem mindig, de általában pontosabbak a hozzájuk készített fegyverek. Ezt közvetve alátámasztja, hogy lövészversenyeken a .308 Winchester a sztár (kettőjük közül), s a rendőrségi és katonai mesterlövészek sem .30-06-os, hanem .308-as eszközöket alkalmaznak. (Néhány más kaliberen kívül.)
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a .30-06-os puskák pontatlanok! Mert nem azok. Vadászcélra tökéletesek és nem egy olyan fordult meg a kezem alatt, amelyik a .308-asok zömén túltett. Előnye eme tölténynek, hogy lövéskor valamivel kisebb a gáznyomása, s mint fentebb írtam: 11,7 grammos lövedéktömeg használata felett egyértelműen előnyösebb. A magam részéről éppen néhány hete álltam választás előtt: a leendő Merkel M. KR 1-es vadászpuskám vajon .308-as vagy .30-06-os legyen?
Némi tűnődés után a .30-06-osnál kötöttem ki, mert ennél a típusmárkánál a tár és a zárdugattyú ismétlési útja a .308-nál nem rövidebb. No, meg hát régivágású vadászhoz a patinásabb kaliber jobban illik, nemdebár?
Kovács László
A cikk a Magyar VADÁSZLAP 2019. áprilisi számában jelent meg.