Tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP) Magyarország déli részén. A fertőzés a Duna mentén északi irányba halad, és a legutóbbi esetek miatt Bács-Kiskun és Tolna megyében összesen 47 újabb vadgazdálkodási egységet érintenek a járványügyi besorolások változásai. Mindez különösen aktuálissá teszi a 2026 elején életbe lépett új nemzeti ASP-akcióterv végrehajtását, amely a vaddisznóállomány szabályozását és a járvány terjedésének megfékezését célozza.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) november 10-i tájékoztatása szerint Baranya megye déli, horvát határhoz közeli térségében továbbra is intenzíven terjed az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományban. A hatóság adatai alapján Baranyában már 218, Bács-Kiskun megyében pedig négy igazolt esetet tartanak nyilván. A legutóbbi két fertőzést Szeremle közigazgatási területén, állománygyérítés során elejtett vaddisznókból vett minták laboratóriumi vizsgálata igazolta.
A járvány jelenleg a Duna mentén, északi irányban terjed a legintenzívebben. A helyzet miatt a hatóság Bács-Kiskun és Tolna megyében 17 újabb vadgazdálkodási egységet sorolt fertőzött területbe, további 30 egységet pedig magas kockázatú területbe. Az intézkedések így összesen 47 újabb vadgazdálkodási egységet érintenek.
A járványügyi besorolás megváltozása közvetlen hatással lehet az érintett vadászterületeken folytatott gazdálkodásra. Az egyes kockázati kategóriákhoz eltérő előírások kapcsolódhatnak, amelyek érintik a vaddisznók elejtését, az elhullott egyedek felkutatását, a mintavételt, valamint a vadhús és az állati melléktermékek kezelését.
A Nébih hangsúlyozza, hogy a vadászatra jogosultaknak mind az elhullott, mind az elejtett vaddisznók esetében maradéktalanul be kell tartaniuk a járványügyi és állománycsökkentési előírásokat. A védekezésben a vadászoknak meghatározó szerep jut. Az elhullott egyedek felkutatása és a fertőzés korai felismerése nélkül ugyanis a járvány terjedésének követése és lassítása is nehezebbé válik.
Magyarország 2026 januárjában új, 2031 februárjának végéig érvényes nemzeti ASP-akciótervet vezetett be. A dokumentum az ország teljes területére vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott vadászterület milyen járványügyi kockázati besorolás alá tartozik. Az eltérő kategóriákhoz ugyanakkor különböző intézkedések kapcsolódhatnak. Az akcióterv egyik központi eleme a vaddisznóállomány szabályozása, a fenntartható állománysűrűség kialakítása, valamint a fertőzés terjedésének megakadályozása.
A dokumentum részletesen foglalkozik a vadászatra jogosultak feladataival, az állománygyérítéssel, a járványügyi megfigyeléssel és a sertéstartó gazdaságok védelmével. A cél nem pusztán az újabb fertőzések felismerése, hanem olyan állománykezelési és járványvédelmi rendszer működtetése, amely hosszabb távon is hozzájárulhat az ASP visszaszorításához.
Az afrikai sertéspestis elleni védekezést több tényező is nehezíti. A vírus a fertőzött vaddisznók közvetlen érintkezésével, valamint az elhullott állatok fertőző maradványain keresztül is továbbterjedhet. Emellett az emberi tevékenység – például a szennyezett eszközök, járművek vagy fertőzött sertéshúst tartalmazó élelmiszerek mozgatása – szintén hozzájárulhat a betegség terjedéséhez.
A vaddisznóállomány csökkentése mérsékelheti a fertőzés fennmaradásának lehetőségét, de önmagában nem képes azonnal megszüntetni a járványt. Ehhez az állománykezelés, a járványügyi megfigyelés, az elhullott állatok szakszerű eltávolítása és a biológiai biztonsági intézkedések együttes alkalmazása szükséges.
A Duna mentén tapasztalható terjedés különösen indokolttá teszi a járványügyi helyzet folyamatos nyomon követését. A folyó menti élőhelyek és a vaddisznók mozgása lehetséges tényezők, de a mostani esetek közötti pontos terjedési kapcsolat megállapításához további járványtani vizsgálatok szükségesek.
Az újabb fertőzések arra figyelmeztetnek, hogy az ASP elleni védekezés továbbra is hosszú távú feladat marad. A vadászatra jogosultak számára ez nemcsak többletmunkát, hanem gazdálkodási nehézségeket is jelenthet. A járványügyi intézkedések, az állománycsökkentés és a vadhús hasznosításának korlátozásai egyaránt befolyásolhatják a vadászterületek működését.
A kialakult helyzet legnagyobb kérdése, hogy milyen ütemben és milyen eszközökkel lehet megfékezni a járvány terjedését, ha a fertőzés az eddigi intézkedések mellett is újabb területeken jelenik meg?
Erre a következő években az új ASP-akcióterv végrehajtása és a járványügyi adatok alakulása adhat választ.
Források:
Támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!
Ha fontosnak tartod a hiteles vadászati tájékoztatást és a vadgazdálkodás szakmai kérdéseinek bemutatását, támogasd a Magyar Vadászlap munkáját!
Tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP) Magyarország déli részén. A fertőzés a Duna mentén északi irányba halad, és a legutóbbi...
Egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek szerint a vadászatnak nincs helye a modern társadalomban. Rendben. Beszéljünk róla! Akár azt is...
