A kormány létrehozta az atlathato.kormany.hu oldalt, amelyen kereshető formában tették közzé az elmúlt öt év civil szervezeteknek megítélt állami támogatásait. Vadászati szemmel böngészve az adatokat a „vadász” kifejezésre összesen 295 civil szervezet jelenik meg, amelyek 2022 és 2026 között együttesen mintegy 1,14 milliárd forint támogatáshoz jutottak. Persze ez összességében sem olyan jelentős összeg, mint amit akár az NKA-botrány felölel…
A lista élén azonban nem valamelyik országosan ismert, nagy vadászterületen gazdálkodó vadásztársaság áll, hanem a nógrád megyei Koronás-bika Vadásztársaság.
A szervezet öt év alatt összesen 39 624 995 forint támogatást kapott. Ráadásul nem egyetlen kiugró pályázatnak köszönheti ezt az összeget: 2022 és 2026 között minden évben részesült állami támogatásban.
Az éves összegek:
De nézzük a kormány adatbázisának „vadász” találatai között az első tíz helyezettet:
| Hely | Szervezet | Támogatás 2022–2026 |
| 1. | Koronás-bika Vadásztársaság | 39 624 995 Ft |
| 2. | Erdőhát Vadásztársaság | 36 600 000 Ft |
| 3. | Világjáró Vadászok Klubja | 18 300 000 Ft |
| 4. | Gete Vadásztársaság | 18 093 792 Ft |
| 5. | PIPACS Vadászkürt Egyesület | 16 150 000 Ft |
| 6. | Vadász Könyvklub Egyesület | 15 145 000 Ft |
| 7. | NIMRÓD Vadászati és Kulturális Egyesület | 14 600 000 Ft |
| 8. | Zsúnyi Nimród Vadásztársaság | 14 550 000 Ft |
| 9. | UNIVER Vadásztársaság | 14 400 000 Ft |
| 10. | HUNOR 96 Vadásztársaság | 14 250 000 Ft |
Már a számokból is látható, hogy az első két szervezet jelentősen kiemelkedik a mezőnyből. A harmadik helyezett támogatása már kevesebb mint fele a Koronás-bikáénak.
A közel 40 millió forintos támogatás önmagában természetesen nem bizonyít semmi rendkívülit. Civil szervezetek pályázhatnak működésre, rendezvényekre, eszközbeszerzésre, közösségi programokra vagy akár fejlesztésekre is.
A Koronás-bika esetében azonban hamar felmerül egy alapvető kérdés: mit csinál pontosan ez a vadásztársaság?
Nyilvánosan elérhető adatok alapján ugyanis nem sikerült olyan vadgazdálkodási egységet azonosítanunk, amelynek a Koronás-bika Vadásztársaság lenne a vadászatra jogosultja. Vagyis tudomásunk szerint nincs saját vadászterülete. Ez önmagában természetesen nem jogellenes. Vadásztársaságként működhet olyan egyesület is, amely nem vadászatra jogosult.
A 2024-es beszámoló kiegészítő melléklete szerint az egyesület célja, hogy elsősorban saját tagjai számára sportvadászati lehetőséget biztosítson, másodsorban pedig lehetőleg a tagok tulajdonához kötődő vadászterületet béreljen, és azon vadgazdálkodási feladatokat lásson el. A szervezet nem közhasznú, tagjai magánszemélyek.
Vagyis egy olyan civil szervezetről beszélünk, amelynek elsődleges célja saját tagjai sportvadászati lehetőségeinek biztosítása, miközben öt év alatt csaknem 40 millió forintnyi állami támogatásban részesült.
A társaság 2024-es egyszerűsített éves beszámolója azonban kérdéseket vet fel.
A Koronás-bika abban az évben összesen 16,124 millió forint bevételt ért el. Ebből 12,224 millió forint költségvetési támogatásként szerepel. Vállalkozási tevékenységből bevétele nem volt. Különösen érdekes azonban a támogatások bemutatása. A kiegészítő melléklet két, egyenként 3,5 millió forintos támogatást nevez meg. Az egyik célja:
„Felvidéki testvérkapcsolatok ápolása, kiépítése, szorosabbra fűzése.”
A másik támogatást az egyesület aktív működtetésére kívánták felhasználni.
Ez összesen 7 millió forint, ami pontosan megegyezik az atlathato.kormany.hu által 2024-re feltüntetett összeggel.
Ehhez képest a beszámoló 12,224 millió forint költségvetési támogatást mutat ki.
Ennek természetesen lehet teljesen szabályos számviteli magyarázata – például valamely korábbi támogatás tárgyévi elszámolása –, azonban a nyilvánosan elérhető dokumentumból nem derül ki egyértelműen, miből áll össze a további több mint ötmillió forint. Ez sem bizonyít szabálytalanságot, de kérdést mindenképpen felvet.
A szervezet mérete sem egy nagy aktivitású vadászati egyesület képét rajzolja ki.
2024-ben az alkalmazottak átlagos létszáma egyetlen fő volt. Az éves bérköltség 847 ezer forintot tett ki. Az egyesület elnöke személyesen közreműködött a szervezet munkájában, de ezért juttatást nem vett fel. Közérdekű önkéntesből ugyanebben az évben egy sem dolgozott a szervezetnél.
A társaságnak ingatlana nem volt, műszaki gépet vagy berendezést sem tartott nyilván, ugyanakkor 3,202 millió forint könyv szerinti értékű „egyéb berendezéssel” rendelkezett. A már említett 3,289 millió forintnyi igénybe vett szolgáltatásról pedig mindössze annyi szerepel a beszámolóban, hogy „közjegyző, egyéb”. Hogy az „egyéb” pontosan milyen szolgáltatásokat jelentett, azt a dokumentum nem részletezi.
Ki áll a társaság mögött?
A Koronás-bika Vadásztársaság elnöke Samu Anna.
A nyilvánosan elérhető adatok alapján nagy valószínűséggel arról a héhalmi Samu Annáról van szó, aki korábban az FTC és a magyar női labdarúgó-válogatott kapusa volt. Édesapja Samu László. És innentől válik igazán érdekessé a történet.
Samu László neve ugyanis több olyan közéleti eseménynél is felbukkan, amely a kormánypárti politikai és civil körökhöz vezet.
2018-ban Héhalomban olyan egyházi-közösségi rendezvényt szerveztek, amelyen többek között Harrach Péter, a KDNP akkori parlamenti frakcióvezetője, Nacsa Lőrinc, Becsó Zsolt, Becsó Károly és a CÖF részéről ifj. Lomnici Zoltán is megjelent. A korabeli tudósítások Samu Lászlót a rendezvény szervezőjeként, illetve a CÖF helyi szereplőjeként azonosították.
A Koronás-bika Vadásztársaságot ugyancsak 2018-ban jegyezték be.
Elnöke Samu László lánya, Samu Anna lett. Ez természetesen lehet pusztán időbeli egybeesés. Ahogy önmagában egy másik kapcsolat sem jelent semmit.
2017 januárjában Böjte Csaba erdélyi gyermekotthonaiból érkező gyerekek magyarországi látogatásának szervezői között szerepelt Kovács Róbert, a Kartal–Virágospusztai Vadásztársaság elnöke. A program lebonyolításában Samu László is közreműködött. Kovács Róbert később bekerült a 2021-es Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást szervező állami társaság felügyelőbizottságába.
A Kartal–Virágospusztai Vadásztársaság alelnöke pedig Kovács Zoltán volt, aki később a vadászati világkiállítás kormánybiztosává vált.
Mindez természetesen nem bizonyítja, hogy Samu László kapcsolatrendszerének bármilyen szerepe lett volna lánya vadásztársaságának pályázati sikereiben… De…
A második helyezett: 36,6 millió és egy polgármester
A rangsor második helyén az Erdőhát Vadásztársaság áll, amely öt év alatt 36,6 millió forint támogatást kapott.
A társaság vezető tisztségviselője Nagy Roland, aki jelenleg is Garbolc polgármestere.
Nagy Roland politikai múltja miatt a második helyezett támogatása is figyelemre méltó. Korábban Fidesz–KDNP-s kötődésű jelöltként jelent meg a helyi politikában, miközben a vadásztársaság az elmúlt években az egyik legnagyobb összegű állami civil támogatáshoz jutott a vadászati szervezetek között.
Az Erdőhát és a Koronás-bika együtt öt év alatt több mint 76 millió forint támogatást kapott.
A Gánti Vértes és Semjén Zsolt
A támogatott vadásztársaságok politikai kapcsolatai között nem lehet megkerülni a Gánti Vértes Vadásztársaság esetét sem.
A szervezet elnöki tisztségét hosszú éveken keresztül dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes, a magyar vadászati politika egyik legmeghatározóbb szereplője töltötte be.
A Gánti Vértes Vadásztársaság 2023-ban a Falusi Civil Alapból 7 millió forint támogatást kapott gépjármű beszerzésére, ami az adott konstrukcióban a maximálisan igényelhető támogatási összeg volt.
Semjén 2026-ban, az országgyűlési választást követően több vadászati és közéleti pozíciójából visszavonult, többek között a vadásztársaság elnöki posztjáról is. Májusban lemondott az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki tisztségéről is, arra hivatkozva, hogy a megváltozott körülmények között már nem tudná olyan hatékonyan képviselni az ágazat érdekeit, mint korábban. Bár, ha eddig kizárólag szakmai alapon, mély elhivatottsággal képviselte a vadászok érdekeit, akkor mi változott?
A társaság esete ettől függetlenül jól mutatja, hogy az állami támogatásokban részesülő vadásztársaságok között olyan szervezetek is megjelentek, amelyek hosszú éveken keresztül közvetlenül a kormány legmagasabb politikai szintjéhez kötődtek.
Nem a vadászok támogatásával van baj
Mindezek után fontos világossá tenni: nem azzal van probléma, hogy vadásztársaságok, vadászati civil szervezetek vagy maga a vadgazdálkodás állami támogatást kap.
Éppen ellenkezőleg.
A vadgazdálkodás szereplői számos olyan feladatot finanszíroznak és végeznek el saját forrásból, amely nem kizárólag a vadászok érdekeit szolgálja. A vadkár megelőzése, az élőhelyek fenntartása és fejlesztése, a járványügyi feladatok ellátása, a vadállomány szabályozása, a vadmentés vagy éppen a közlekedésbiztonsági kockázatok mérséklése mind olyan terület, ahol nagyon is indokolható lenne a szakmai alapon odaítélt közpénz.
A kérdés tehát nem az, kapjon-e támogatást a vadgazdálkodás és a vadászat.
Hanem az, hogy ki, mire és milyen teljesítmény alapján kapja azt.
A most nyilvánossá vált adatok azért érdekesek, mert bizonyos esetekben nehéz felismerni azt a szakmai logikát, amely az egyes támogatási döntések és összegek mögött állt. Különösen akkor, amikor kiemelkedő összegek kerültek olyan szervezetekhez, amelyek tényleges vadászati vagy vadgazdálkodási tevékenysége a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból nehezen rekonstruálható, miközben a szervezet környezetében jól látható politikai kapcsolatrendszer rajzolódik ki.
Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot.
De közpénzek elosztásánál nemcsak a jogszerűség, hanem az átláthatóság és a szakmai indokolhatóság is alapvető elvárás kellene, hogy legyen.
A Koronás-bika Vadásztársaság története ezért jóval többről szól, mint egyetlen szervezet közel 40 millió forintos támogatásáról.
De mire is mentek el ezek a pénzek? Mennyiben szolgálták ezek a kiadások ténylegesen a magyar vadászok és a vadgazdálkodás érdekeit, és mennyiben követték az akkori politikai döntéshozók elvárásait vagy prioritásait.
Ennek feltárása már egy következő történet.
Mert végül nem az a legfontosabb kérdés, hogy az elmúlt években mennyi pénzt kapott az ágazat. Hanem az, hogy a vadgazdálkodásra, vadászatra szánt pénz valóban a vad érdekeit szolgálta-e?
Fotó:123rf
A kormány létrehozta az atlathato.kormany.hu oldalt, amelyen kereshető formában tették közzé az elmúlt öt év civil szervezeteknek megítélt állami támogatásait....
Megjelent az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2025/2026-os vadászati évre vonatkozó statisztikája. Már az első átolvasás során akad néhány olyan adat, amely...
