Téli madáretetés

Télen is sokféle madárfaj egyedeivel találkozhatunk a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A városokban, falvakban élő apró madarak etetése nagy örömöt jelenthet, ugyanakkor komoly felelősséggel is jár.

Talán sokan nem is gondolnak arra, hogy az etetés nem annyira a madarak biztonságát, megmentését szolgálja, mint inkább örömforrást jelent az ember számára. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ha az etetéssel magunkhoz csalogatjuk a madarakat, akkor beavatkozunk a természet rendjébe, befolyásoljuk a természetes szelekciót.

Azok a madárfajok, amelyek számára a Kárpát-medence – akár a hőmérséklet, akár a táplálékhiány miatt – nem megfelelő a telelésre, még időben délebbre vonulnak. Ezt teszik például a fecskék is, amikor az ősz beköszöntével elfogynak a repülő rovarok. A nálunk maradó madárfajok életében a télnek van egy jelentős szelekciós szerepe: a betegebb, gyengébb egyedek elhullanak. Ez a szelekció segíti, hogy az egyes fajok állományai minél egészségesebbek, életrevalóbbak legyenek.

Illusztráció
Illusztráció

A madáretetéssel olyan fajoknak adunk előnyt, amelyek bátrabban közelítenek a városokba, az emberekhez. Az etetéssel a gyengébb egyedeket is átsegítjük a tavaszba, ezzel gyakorlatilag beavatkozunk a természet rendjébe, a természetes szelekció folyamatába, miközben a megmentő szerepében érezzük magunkat.

Ugyanakkor a madáretetésnek vitathatatlanul vannak pozitív oldalai is. Nagyban segíti például a környezeti nevelést, mivel az ablakunk előtti fákra, esetleg a párkányra szálló fajokat közelebbről is megismerhetjük. Szintén pozitív dolog, hogy a biokertünkbe beszoktatott madarak az etetőkre kihelyezett növényi takarmányon kívül a gyümölcsfákon lévő kártevőket is összeszedik. Ezzel ők is jól járnak, mert állati táplálékhoz is jutnak, bennünket pedig megszabadítanak a kártevőktől.

Ne feledjük azonban, hogy ha egyszer elkezdtük a madarakat etetni, akkor semmiképpen ne hagyjuk azt abba! Ha odaszoktatott kis barátaink üresen találják az etetőket, akkor a táplálékhiány miatt nagyon hamar elpusztulhatnak.

Forrás: KMNP

Megosztás

További hírek

Gondosan őrzött genetika, Piet du Toit-tal vadásztam

  A csapat felszerelését szállító öreg Bedford terepjárók porfelhőt hagyva maguk után ütemesen robogtak úticélunk, az Otjisauna vadászfarm felé. A...

Hibridizáció és állományrobbanás — új korszak előtt az aranysakál

Magyarországon immár több mint harminc éve jelen van az aranysakál, és néhány év alatt egyértelművé vált, hogy állománya folyamatosan növekszik....

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.