B. Richárd Győr-Moson-Sopron megyében, az ikrényi vasútállomás közelében sétáltatta kutyáját, Szálemet, amikor az eb egy, a helyi vadásztársaság által kihelyezett hattyúnyak csapdába lépett – számolt be a Kisalföld.
Bár a tulajdonos szerint táblák figyelmeztettek a csapdák jelenlétére, és ő is szabályosan, pórázon sétáltatta kutyáját, az eszköz a népszerű sétálóúttól pusztán 1-2 méterre lett elhelyezve, ami póráztávolságon belül van.
A csapda a kutya két mellső lábát szorította be, gazdája pedig nem találta a kihelyezett táblán a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot, így puszta kézzel feszítette le a csapdát Szálem lábairól. A kutya azonnali műtéti beavatkozáson esett át, és gazdája is ellátásra szorult a csapda okozta sérülések miatt.
A hattyúnyak csapdák régóta vitatott eszközei a vadásztársaságoknak – noha az 1979-es Berlini egyezmény nem tiltja a használatukat, szemben a méreggel vagy füstöléssel. De részletszabályozás a kihelyezésre nem létezik. Ezeknek a szelektív ölő csapdáknak elvileg rálépés esetén nem szabad elsülnie, a zárnak a csalétek elhúzásakor szabad csak kioldania. Nevének mindkét elemét a szelektív és az ölő kifejezést is parázs vita övezi. A hattyúnyak csapdát föld alá rejtik, 1-2 centi takarás kerül rá azért hogy ne védett ragadozó madarakat kapjon el, hanem az arra szimatoló aranysakált, rókát. Viszont a takarás miatt elkerülni is nehezebb ezt az országosan használt eszközt. Szálem szerencséje az lehetett, hogy a kioldó szerkezet felőli irányból érkezett és fogta meg a csalit, épp ellentétesen ahhoz képest amerről a vadakat várta a csapda – legalábbis A modern csapdázás kézikönyve szerint lábfogás esetén ilyen „hiba” állhat fenn – írja az újság.
B. Richárd hivatalos útra terelte az esetet, mivel véleménye szerint egy ilyen módon kihelyezett csapda nem csak állatokra, de emberekre is veszélyes lehet. Emellett azt is kifogásolja, hogy a figyelmeztető táblákon nincs kinn vészhelyzet esetén kereshető elérhetőség.
– Célom, hogy a frekventált, emberek által használt gyalogutak mellé ezeket az életveszélyes eszközöket ne helyezzék ki. Ha használatuk feltétlenül szükséges, a vadásztársaság – természetesen a megfelelő engedélyek birtokában és a lakosság önkormányzatokon keresztül történő figyelmeztetését követően – olyan helyre telepítse őket, ahol nem okozhatnak sérülést az embereknek, vagy a szabályoknak megfelelően sétáltatott kutyáiknak. Információim szerint a hatóságok gyorsan léptek és megteszik a szükséges intézkedéseket, továbbá elindult egy lakossági összefogás is.
A lap megkereste az OMVK Győr-Moson-Sopron vármegyei Területi Szervezetét az esettel kapcsolatban. A szervezet titkára elmondta, az ilyen ügyek azért véleményesek, mert nem bizonyítható, hogy a kutya valóban pórázon volt-e sétáltatva, nem csak a baleset után tették rá vissza. A póráz nélküli sétáltatás pedig elég gyakori eset, amivel nem csak a házi kedvencek kerülhetnek veszélybe, de a vad nyugalmának zavarása is megvalósulhat.
A település polgármestere szintén a Kisalföldnek elmondta, hogy a jegyző asszony hivatalos levélben kérte a helyi vadásztársaságot, hogy mielőbb értesítse az önkormányzatot a csapdák pontos helyéről, és a kihelyezés szabályairól.
