A Magyar Solymász Egyesület (MSE) szeptember elején tartotta Lovasberényben vadászati évadnyitó rendezvényét, a „SÓLYOMMUSTRÁT”. A közgyűléssel egybekötött eseményen találkoztak a solymászok és megbeszélték az idei vadászidény programját. Itt mutatkoztak be a tenyésztés során kikelt fiókák közül azok, akiket idomításba fogtak, illetve az idősebb madarak közül azok, akiket a nyári vedlési időszak után ismét „kézre vettek”.
A találkozón a solymászat céljára engedélyezett madarak közül vándorsólymok, héja, szirti sas és szalagos álölyv (Harris-ölyv) volt látható. A látogatók megismerkedhettek a gyakorlati solymászat mindennapi kellékeivel is: ülőkékkel, csörgőkkel, sapkákkal, bábukkal, tarisznyákkal és solymászkesztyűkkel. A közel 100 fős rendezvényen solymászok, tagjelöltek, pártoló tagok, barátok, érdeklődők, biológusok vettek részt. A kutatók közül egyesek a madarak repülési technikájának megismerését tűzték ki célul, mert ezt a tudást a drónok fejlesztéséhez
szeretnék felhasználni.
A szürkemarhából és dámból készült pörkölt elfogyasztása után a látogatók négy madár repítését nézhették meg. A mindennapi repítések az ősztől induló vadászidényre való felkészülést szolgálják. A solymászat idomított ragadozó madarakkal történő vadászat úgy, hogy a madár szabadon repülve zsákmányt ejt a maga természetes állapotában. A pedző vadászat a leghumánusabb vadászati mód, amely a természetben folyamatosan ismétlődő eseményt reprodukál. A vadnak tisztességes esélye van a menekülésre, a sebzés minimális. A hagyományos vadászati módok világszerte reneszánszukat élik, ezek egyike a solymászat is.
Az MSE a solymászat hazai gyakorlására alakult 1939-ben, 1968- óta megszakítás nélkül működik. Az egyesület tagjai bérvadászat formájában gyakorolják a madárral való vadászatot. A solymászat gyakorlására az egyesület évente 8-10 alkalommal szervez egyesületi közös vadászatot az ország különböző pontjain, ezen kívül néhány alkalommal közös, nem vadászati célú, elsősorban a solymászok kapcsolattartását, véleménycseréjét szolgáló rendezvényeket szervez.
Az egyesület céljainak megfelelő tevékenységei a solymászat korszerű, nemzetközi szintű gyakorlása, ősi hagyományainak ápolása, a környezet védelme, természetvédelem, állatvédelem, különös tekintettel a ragadozómadarak, valamint élőhelyeinek védelmére, kapcsolatok létesítése és fenntartása hazai és külföldi társszervekkel, nemzetközi szervezetekben való részvétel, solymászattörténeti kutatások, ismeretterjesztés, kulturális tevekénység. A solymászat hazánkban 2010-től a Védett Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén, 2012-től „A solymászat élő öröksége” címmel, multinacionális felterjesztésként az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel, 2013-tól a HUNGARIKUM kitüntető cím birtokosa is.
Azt tapasztaljuk, hogy a solymászatot, mint mesterséget, hagyományt a legtöbb fiatal már nem ismeri, nem is tudja mit jelent, milyen tartalmat takar. A hagyományok őseink örökségei, ezért kötelességünk megélni
és megőrizni őket!
A Magyar Solymász Egyesület jelenlegi tagsága 77 tagból és 29 tagjelöltből áll. A vezetőség jelenlegi három tagja
Novák Csaba elnök, Tóthné Szikszai Annamária gazdasági vezető, Molnár Mátyás fősolymász.
Magyarországon a solymászat szigorú jogi keretek között űzhető, két jogforrást, a vadászati, valamint a természetvédelmi törvény rendelkezéseit is szemmel kell tartania annak, aki solymászatra vállalkozik. A természetvédelmi jogi vizsga mellett a lakóhely szerinti vadászkamaránál vadászati vizsgát, külön solymászati vizsgát is kell tenni, a vadászkutyákat is le kell vizsgáztatni, és a madár beszerzése sem egyszerű. A solymászok a
hiedelmekkel ellentétben védik a természetet, a ragadozómadarakat. Solymászmadárral történő vadászat során nincs nagy teríték, ami azt mutatja, hogy a vadonélő lehetséges prédaállományra a solymászat nincs hatással. Viszont nap mint nap viszik a madarakat tréningezni, hogy szárnyas vadásztársaik mozgásigényét kielégítve komfortosan, egészségesen éljenek.
Tehát ezek az emberek, akik e nemes hagyományt ápolják, járják az erdőt, mezőt, látják a bekövetkező negatív illetve pozitív változásokat, ahogy az ember a szűkebb és tágabb környezetében hat a természetre. Értik és látják az egyes emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatását is, természet körforgását. Közvetlenül tapasztalják a vadvilág, rovarvilág élőhelyeinek szűkülését, a mezőgazdasági, háztartási kemikáliák használatának ,,dominóhatását” az élővilágra. Ezért a solymászat, mint ma is élő ősi hagyomány szoros kölcsönhatásban él a természettel. Az, hogy fennmarad-e, attól függ, milyen széles tömeggel tudjuk megismertetni e hagyomány ápolásával együtt járó gondolkodásmódot, a környezet és természet védelmének szükségességét és szépségét.
Egyedné Molnár Krisztina és Novákné Magyar Hajnalka
