Tegnap a Facebook-oldalunkon már beszámoltunk arról, hogy a Kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításának tervezetét. A javaslat több ponton is érinti a vadászok és a vadgazdálkodók mindennapi munkáját, ezért érdemes részletesebben is áttekinteni a legfontosabb változásokat. A társadalmi egyeztetés 2026. július 8-ig tart, így addig minden érintettnek lehetősége van véleményt nyilvánítani.
A tervezet egyik fontos eleme, hogy egy vadászterületre kizárólag egy vadászatra jogosult kerülhessen nyilvántartásba. Ennek megfelelően a vadászati hatóság elutasítja a nyilvántartásba vételi kérelmet, ha az adott vadászterületre már más jogosult került bejegyzésre. Emellett a hivatásos vadászok lődíjának kifizetésére is szigorúbb szabályok vonatkoznának: a jövőben a vadászatra jogosultnak legalább évente egyszer kötelező lenne kifizetnie a lődíjat, ezzel biztosítva a rendszeres jövedelemhez jutást.
Bővülhet az elektronikus akusztikai eszközökkel vadászható fajok köre
A vadászok számára az egyik legjelentősebb változás az elektronikus akusztikai eszközök alkalmazásának bővítése lehet. A tervezet szerint az állomány hatékony szabályozása érdekében ezek az eszközök az egyéb apróvadfajok (melyeket gyakran szőrmés- és szárnyas kártevőkként említünk) vadászatánál általánosságban – kivéve a házi görényt – alkalmazhatók lennének, ugyanakkor a borz, az aranysakál, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében továbbra is külön vadászati hatósági engedély lenne szükséges.
Az indokolás szerint az elektronikus akusztikai eszközök fogalma tudatosan marad tág, hiszen a technológia folyamatosan fejlődik. A jogalkotó kiemeli, hogy az ilyen eszközök alkalmazása különösen az inváziós fajok – például a pézsmapocok – állományának célzott és hatékony szabályozását segítheti elő, miközben továbbra is összhangban marad az uniós természetvédelmi előírásokkal és a Berni Egyezmény rendelkezéseivel.
Kíméletesebb befogási lehetőség az összes nagyvadfajnál
A módosítás a szelektív vadbefogó háló alkalmazását is kiterjesztené valamennyi nagyvadfajra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a vaddisznó és a szikaszarvas is élve befogható lenne ezzel a módszerrel. Az indokolás szerint erre elsősorban az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés, valamint a szabadterületen nem kívánatos szikaszarvas célzott eltávolítása miatt van szükség. A jogalkotó hangsúlyozza, hogy a cél nem a vadállomány korlátlan hasznosítása, hanem egy új, kíméletes vadgazdálkodási módszer alkalmazásának lehetővé tétele.
Akár 40 vadász is részt vehetne egy társas nagyvadvadászaton
A tervezet egyik legtöbbet vitatott eleme a nagyvad társasvadászatok résztvevői létszámának emelése. A jelenlegi szabályozás szerint legfeljebb 25 vadász vehet részt egy társas vadászaton, azonban a módosítás meghatározott feltételek teljesülése esetén ezt 40 főre emelné.
A létszámemelés azonban nem lenne általános lehetőség. Kizárólag legalább 10 000 hektáros, és minimum 50 százalékban erdősült vadászterületeken lehetne alkalmazni, ahol a vadászok biztonságos elhelyezése garantált, vagyis az összelövés lehetősége kizárt. Emellett minden megkezdett tíz vadász után legalább egy hivatásos vadásznak jelen kellene lennie, akik közül legalább egy felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel rendelkezik. A résztvevőknek feltűnő színű ruházatot kellene viselniük, a 25 főnél nagyobb társas vadászatot pedig előzetesen be kellene jelenteni a vadászati hatóságnak.
Az indokolás szerint erre elsősorban azokban a nagy kiterjedésű, magas erdősültségű vadászterületeken van szükség, ahol a nagyvadállomány eredményes szabályozása csak nagyobb területek egyidejű átmozgatásával valósítható meg. A jogalkotó hangsúlyozza, hogy a létszámemelés nem jelenthet biztonsági kockázatot, ezért a feltételeket kifejezetten a balesetek megelőzését szem előtt tartva határozták meg.
Egyéb változások
A módosítás pontosítaná az éjszakai vadászat során vadászható fajok körét, amely kiegészülne a pézsmapocokkal, valamint változnának a trófeabírálat szabályai is: a jövőben csak a jogszerűen és szakszerűen elejtett, illetve nem nemkívánatos fajként nyilvántartott nagyvad trófeájának elejtője részesülhetne oklevélben. Emellett több vadgazdálkodási tájegységi terv is módosulna, elsősorban a dámbikák trófeaminőségére és egyes őzállományok fenntartható létszámára vonatkozó szabályok tekintetében.
A társadalmi egyeztetés 2026. július 8-ig tart. A Magyar VADÁSZLAP arra biztat minden vadászt, vadászatra jogosultat és szakmai szervezetet, hogy ismerje meg a tervezetet, és amennyiben szükségesnek tartja, éljen a véleményezés lehetőségével az alábbi oldalon:
kormany.hu/dokumentumtar/tarsadalmi-egyeztetes-a-vad-vedelmerol-szolo-szabalyozasrol
Tegnap a Facebook-oldalunkon már beszámoltunk arról, hogy a Kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításának tervezetét. A...
Június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi Lőtéren rendezték meg a Somogy, Vas és Zala megyei hivatásos vadászok szakmai versenyét. Az összevont...
